Diplomáciai nyitás az USA és Kuba között

Az Egyesült Államoknak és Kubának véget kell vetnie egymás „kölcsönös elszigetelésének”, a normalizált kapcsolatok megkönnyítik a párbeszédet, amely elősegíti egymás kölcsönösen jobb megértését – hangsúlyozta John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken Havannában, amikor az Egyesült Államok nagykövetségének épületénél ünnepélyesen felvonták az amerikai zászlót.

Az amerikai diplomácia vezetőjének szavai szerint az Egyesült Államok és Kuba immár nem ellensége vagy vetélytársa, hanem szomszédja egymásnak. Kerry a nagykövetséget több mint 54 év után hivatalosan megnyitó szertartáson kétszer is spanyolra váltott a kubai televízió által is élőben közvetített beszédében.
„Nincs mitől félni” – mondta spanyolul a külügyminiszter, rámutatva, hogy a diplomáciai nyitás mindkét ország számára hasznos.
John Kerry – az Egyesült Államok első külügyminisztere, aki 1945 óta a karibi szigetországba látogatott – hangsúlyozta, hogy Kuba jövőjét maguknak a kubaiaknak kell alakítaniuk, de rámutatott, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni az emberi jogok védelmében. Havanna részéről politikai nyitást sürgetve rámutatott: az amerikai kormánynak továbbra is az a meggyőződése, hogy „Kuba érdekeit a valódi demokrácia szolgálja, amelyben az emberek szabadon választhatják meg vezetőiket, fejezhetik ki gondolataikat, és gyakorolhatják vallásukat”.
Az amerikai zászlónak a felvonásán, amely egyben a két ország hidegháborús szembenállásának lezárását is jelképezte, részt vett ugyanaz a három volt amerikai tengerészgyalogos, aki több mint fél évszázaddal ezelőtt leeresztette a csillagos-sávos lobogót. A ceremóniát a nagykövetség területén kívülről több száz kubai követte üdvrivalgással.
John Kerry a kubai kollégájával, Bruno Rodriguezzel közösen megtartott havannai sajtótájékoztatóján közölte: a diplomáciai viszony helyreállítását követően szeptember közepén kezdődnek majd meg a tárgyalások a kapcsolatok „teljes körű normalizálásáról”. Az amerikai külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok következő elnöke, legyen demokrata vagy republikánus, nem fogja visszafordítani a két ország között elindult folyamatot.
Kerry szerint Washington nem szándékozik változtatni a kubaiakra vonatkozó bevándorlási szabályokon, amelyek értelmében szinte bárki, aki a szigetországból amerikai területre ér, ott lakhatási engedélyért folyamodhat. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a két ország diplomatái ezentúl szabadabban tarthatnak fenn kapcsolatokat a másik ország állampolgáraival. Megismételte, hogy nem kell félni a másik ország eszméitől.
„Eltérő a felfogásunk a szuverenitásról, a demokráciáról és az emberi jogokról, de készek vagyunk minden témát megvitatni” – mondta Rodriguez.
Szavai szerint Kuba büszke az emberi jogok terén felmutatott teljesítményére, mert az országban nincs faji megkülönböztetés, a férfiak és a nők azonos munkáért egyenlő bért kapnak, és Havanna nem gyakorol ellenőrzést más országok területe fölött, ahol embereket kínoznak meg. (A kubai külügyminiszter ezzel a hazája területén, a Guantánamói-öbölben található amerikai bázison lévő börtönökre utalt.) Mint mondta, a kubai hatóságok nem alkalmaznak kínzást, és a kubai hadsereg nem okozza polgári áldozatok halálát külföldi hadműveletek révén.
A két külügyminiszter pénteken a környezetvédelemben, a bűnüldözésben és sok más területen való együttműködés módjairól is megbeszélést folytatott. Rodrigez elismerte, hogy „nagyon bonyolult” ügyek továbbra is lezáratlanok maradtak. Kuba vezető diplomatája szerint a hazájának az amerikai gazdasági embargó által okozott kár megtérítését együtt kell kezelni a kubai kommunista kisajátítással kapcsolatos amerikai követelésekkel.
Kerry elmondta, hogy az amerikai kormány továbbra sem kíván tárgyalni a guantánamói bázis Kuba által sürgetett visszaszolgáltatásáról.
Az amerikai diplomata a nap folyamán találkozott Jaime Lucas Ortega Alamino havannai érsekkel, illetve a későbbiekben eszmecserét folytat majd kubai ellenzéki aktivisták egy csoportjával.
Jeb Bush republikánus elnökjelölt-aspiráns a havannai nagykövetség felavatását Fidel Castro volt kubai elnöknek adott születésnapi ajándéknak nevezte. (Castro csütörtökön töltötte be a 89-et). Bush kubai származású riválisa, Marco Rubio azt kifogásolta, hogy a nyitás nemzetközileg legitimálja a Castro-rendszert, és lökést ad a gazdaságának.
Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök december 17-én egyidőben jelentette be, hogy a két ország a kétoldalú viszony normalizálására fog törekedni. Az amerikai kormány az év eleje óta enyhített a John F. Kennedy elnök által 1962-ben bevezetett és 1996-ban a Helms-Burton-törvényben megerősített gazdasági embargón – ennek teljes feloldása a kongresszus kompetenciája -, és levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Obama és Castro áprilisban az amerikai államok panamai csúcstalálkozóján megbeszélést folytatott egymással.
Az Obama-kormány álláspontja szerint a több mint fél évszázados elzárkózás nem ingatta meg a kommunisták uralmát a karibi szigetországban, ezzel szemben a közvetlen kapcsolattartás, egyebek között az emberi jogok kérdésének napirenden tartása hosszú távon nagyobb valószínűséggel vezethet el a demokratikus és piaci reformokhoz.
A havannai amerikai érdekképviselet, amely 1977 óta a svájci nagykövetség részeként működött, július 20-án nyerte vissza a nagykövetségi rangját. Ugyanazon a napon, mint a Kuba washingtoni diplomáciai missziója, amelynél már akkor felvonták a kubai lobogót, Rodriguez külügyminiszter jelenlétében.