Ukrajna újratöltve – a hibrid háború

„Történelmi helyzetekben egy filmes sem teheti meg, hogy ne vigye vászonra azt, amit látott, és ne örökítse meg a körülötte zajló eseményeket…”

2014 májusában jelent meg a Majdan 2.0, melyben az MTVA kárpátaljai tudósítói számoltak be a kijevi tüntetés véres leveréséről, s annak következményeiről. Ahogy az ukrán zavargások, a film készítői sem álltak meg a Majdan eseményeinél. Ukrajna újratöltve – a hibrid háború címet kapta a közel egy évet felölelő dokumentumfilm, melynek bemutatóját augusztus 24-én, 10.00 órától (közép-európai i. sz.) tartják a Tisza-1 Televízióban.

K. Debreceni Mihály, a film rendezője az elkészítés körülményeiről elmondta: „Már az első filmnél, a Majdan 2.0-nál tudtuk, pontosabban sejtettük, hogy a helyzet nem ér jó véget, így nem volt kétség a folytatás felől. Az operatőr kollégának, Vass Tamásnak már akkor mondtuk a forgatásoknál, hogy ne csak híradós anyagokat vegyen, hanem dokumentumfilmesként dolgozzon, mert ebből újabb filmet készítünk.”

A stábnak nem volt könnyű dolga a film készítésénél, ugyanis míg az első film egy három hónapot felölelő időszakot mutat be, a második filmnél egy teljes év anyagát kellett 52 percbe sűríteni. A hibrid háború elemzőbb hangvételt üt meg elődjénél, különböző etapokat mutat be. A készítők elkísérik Martonyi János magyarországi külügyminisztert Donyeckbe, a visegrádi négyek külügyminiszterei és a helyi kormányzó találkozójára. Járnak Kijevben, majd visszatérnek Kárpátaljára. Beregszászban Martonyi János mellett vannak, amikor megkapja a hírt a „zöld emberkék” megjelenéséről a Krímen. A film beszámol a félsziget annektálásáról, az oroszpárti radikális tüntetésekről és a vég nélküli harcok kialakulásáról. Az alkotók hozzáértő elemzőkön kívül megszólaltatják többek között Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét; Olekszandr Bolykin nyugalmazott alezredest; Szarvas Gábort, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség elnökét; Hartyányi Jaroszlavát, az Ukránok Világkongresszusának elnökét; s Mikola Katerincsukot, Ukrajna Európa Pártjának vezetőjétét.
A film második részében személyes sorsokat láthatunk. Krímről menekült családanyákat ismerünk meg, továbbá katonákat, akik megjárták a frontot, s mertek nyíltan beszélni a saját történetükről.

„Úgy gondoltam, hogy a film folytatódni fog – mondja a rendező –, lesz egy harmadik rész is. Vannak olyan anyagok, amit a saját testi épségünk érdekében még nem jeleníthettünk meg. Kerültünk olyan helyzetbe, ami után az operatőr kollégám, aki tíz éve nem gyújtott rá, elszívott velem egy fél doboz cigarettát… A jövő zenéje, hogy mikor kerülhetnek nyilvánosságra, mikor mutathatjuk be ezeket az anyagokat is. Mindkét filmnél az abszolút függetlenséget szerettük volna megőrizni, szubjektív véleményalkotás nélkül bemutatni a valóságot és a különböző álláspontokat.

A feladatunk, hogy dokumentáljuk a kárpátaljai életet s az ország helyzetét, melynek a kötelékébe tartozunk. Nem akartunk sírós-rívós filmet csinálni, sem nemzethalált bemutatni – ez megvan nélkülünk is. Csak a tényekre hivatkozunk, s reméljük, ha egy év múlva találkozunk, a következő film pozitívabb lesz, a békéről szól majd és nem a háborúról.”

A film szerkesztője Sterr Attila, az operatőr Vass Tamás.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma