Szellemi kulturális örökség lett a debreceni betlehemes találkozó

Szellemi kulturális örökség lett a debreceni betlehemes találkozó, miután bekerült a szellemi kulturális örökség jó gyakorlatok regiszterébe – közölte Debrecen kulturális alpolgármestere szerdán sajtótájékoztatón a cívisvárosban.

Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy a találkozók sorozata Tömöry Márta bábdramaturg és Szász Zsolt bábművész kezdeményezésére 1991-ben Kecskeméten kezdődött, Budapesten folytatódott, 2006 óta pedig Debrecen az állandó helyszíne a Kárpát-medence magyarságát összefogó betlehemesek összejövetelének.
Az elmúlt 25 évben több mint 200 csoportban 2000 fellépő, 400 előadáson mutatkozott be, a betlehemes játékokat több mint 200 ezren látták – sorolta a számokat Komolay Szabolcs.
Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ (DMK) igazgatója szerint a betlehemezés a legnagyobb magyar szakrális ünnep volt, amelyben a felnőttek a befogadók, a gyerekek a játék vivői voltak, s amelynek az átörökítését a szocializmusban sem tudták meggátolni.
Jantyik Zsolt kiemelte, hogy a nemzetközi betlehemes találkozó a DMK meghatározó nagyrendezvénye, zászlóshajója immár tíz esztendeje. „A rendezvény jól reprezentálja intézményünk értékorientációját, a nemzeti értékek, a néphagyomány és a közösségi művelődés iránti elkötelezettségét” – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy a debreceni találkozó mintájára tavaly Székelyudvarhelyen megrendezték az első székely betlehemes találkozót.
Gyöngy Péter főszervező szerint ez a szakrális hagyomány azért él tovább, mert mögötte hatalmas közösség, a nemzet van.
Felidézte, hogy a debreceni közgyűlés – Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, volt debreceni színidirektor és Jantyik Zsolt javaslatára – kezdeményezte a nemzetközi betlehemes találkozó felvételét a jó megőrzési gyakorlatok regiszterébe.
Az elmúlt két és fél évben lefolytatott szakmai egyeztetések után a jelölést előkészítő munkacsoport a Hagyományok Háza közreműködésével elkészítette a jelölő dokumentumot, amelyet az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága bírált el.
A bizottság döntése nyomán egy újabb, a magyar táncházmódszerhez mérhető mintaértékű programmal, jó gyakorlattal gazdagodott a nyilvántartás.
A döntés hatása elsősorban a határainkon túl működő hagyományőrző közösségek életében lehet majd meghatározó, lendületet adhat az átörökítési gyakorlatot biztosító helyi, regionális találkozók létrejöttének, megerősödésének – magyarázta a szakember.
A betlehemes találkozók Debrecen város közművelődésében is igen fontos szerepet töltenek be: a központi rendezvénnyel párhuzamosan több mint húsz debreceni külső helyszínen és néhány város környéki településen is fellépnek a játszók, általuk évente mintegy tízezer ember kerül közvetlen kapcsolatba e szakrális szokáshagyománnyal – mutatott rá Jantyik Zsolt.
A jó megőrzési gyakorlatok regiszterébe a betlehemes találkozó mellett az idén a magyarországi kékfestés hagyománya és a Rába-vidéki szlovének rönkhúzása került be.