Jurta, fazéksisak és 15 kilós ing

A hagyományos népi mesterségek és a kárpátaljai értékek népszerűsítését szolgáló programsorozat után most a magyarság történelmét kívánja a szó szoros értelmében is kézzelfoghatóvá tenni vidékünkön a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület (KNE).
A KNE ez év tavaszán Népi mesterségek átörökítése címmel, a Lakiteleki Népfőiskola támogatásával több helyszínen szervezett olyan kézműves-bemutatót, foglalkozást, amely egy, az adott vidékre jellemző tevékenységgel ismertette meg a helyieket. Az Ungvári járásban Hidi Endre a fazekasmesterséget mutatta be; a Munkácsi járásban a cirokseprű-készítést, a Nagyszőlősiben a salánki tölgyfahordó készítését, a Beregszásziban pedig a beregi szőttest és hímzést mutatták be az adott mesterséget űző kézművesek. Ebben a félévben még 10 hagyományos népi mesterségeket bemutató foglalkozásra kerül sor. Most pedig A magyar nép története tankönyv fejezetei kelnek életre 8 kárpátaljai helyszínen. A KNE által augusztus 12-én Beregszászban megtartott Nemzeti Érték Fesztiválon is sokan voltak kíváncsiak a helyszínen felállított jurtára, most pedig még több ember vendégeskedhet a nomád életmódot folytató magyarok „mobil” otthonában.
A program október 2-án a Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskolában vette kezdetét 150 diák és tanár részvételével. Őket az élő történelemóra kezdetén Kész Barnabás programfelelős kalauzolta el abba a jurtába, amelyet Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola megálmodója ajándékozott a KNE részére. A jurtán kívül pedig megtekinthető volt a honfoglaló magyarok, a középkori magyar harcosok, a kuruc vitézek és a szabadságharc huszárainak viselete, fegyverzete. Így a honfoglalás korával kezdődően a magyar hadtörténet legérdekesebb fejezetei váltak kézzelfoghatóvá a diákok és a felnőttek számára, amelyeket a kárpátaljai magyar iskolások által használt, amúgy sem túl vaskos történelemkönyvek nem taglalnak elég részletesen. Akik pedig jól válaszoltak a témát érintő kérdésekre, azok jutalmul kipróbálhatták a reflexíjat is.
Ugyanezen a napon a Péter­fal­vai Református Líceum kb. 40 diákja és munkatársa számára elevenedett meg történelmünk sok érdekes pillanata. A jurta, a különböző eszközök, fegyverek bemutatóját követően mindenki felpróbálhatta a középkori sodronyinget, sodronycsuklyát, fazéksisakot, kipróbálhatta az íjat és nyilat, a pajzsot, a buzogányt, a szablyát, megpattogtathatta a karikás ostort, megfújhatta a szarukürtöt. Kész Barnabás mindezek mellett elmagyarázta a kovás fegyverek, a pisztoly, a karabély működését, a huszárok ruházatának jellegzetességeit. És éppen ez, a kézzelfoghatóság teszi olyan értékessé és érdekessé az adott témák bemutatását. Hiszen egészen más csak olvasni például egy sodronyingről, mint fel is ölteni ezt a „mindössze” 15 kilós, 20 ezer összekapcsolt fémgyűrűből álló harci ruhadarabot. Ezáltal mindenki maga is meggyőződhet arról, hogy csak igazi kemény legények voltak képesek teljes harci öltözetükben küzdeni az ellennel.
Az élő történelemórák lebonyolításában mindkét helyszínen a Salánki Hagyományőrző Íjászkör tagjai segédkeztek.
A közeljövőben a Beregszászi és az Ungvári járás több iskolájában is sor kerül majd élő történelemórára.
A hagyományos mesterségeket bemutató foglalkozások és az élő történelemórák a Földművelésügyi Minisztérium, a Hungarikumbizottság támogatásával, a HUNG2015 program keretében valósulnak meg.

Espán Margaréta