Vitézek, kurucok Ungban és Ugocsában

A magyarság történelmét kívánta a szó szoros értelmében is élővé tenni a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület (KNE) a közelmúltban zajlott élő történelemóra-sorozata, amely által A magyar nép története tankönyv fejezetei elevenedtek meg az általános és középiskolás diákok számára 8 kárpátaljai helyszínen.
A program még augusztus 12-én vette kezdetét Beregszászban a Nemzeti Érték Fesztiválon, ahol számos résztvevő volt kíváncsi a helyszínen felállított jurtára. Az ezt követő foglalkozásokon pedig több száz fiatal ismerkedhetett meg – többek között – a nomád életmódot folytató magyarok „mobil” otthonával. A Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskolában, a Péterfalvai Református Líceumban, a Tiszakeresztúri Általános Iskolában, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban, a Sislóci Dobó István Középiskolában, a csapi középiskolában, a Beregszászi 10. Sz. Középiskolában és a Beregszászi Magyar Gimnáziumban egyaránt nagy sikert aratott a foglalkozás.
Az élő történelemórák résztvevőit Kész Barnabás, a sorozat programfelelőse kalauzolta el abba a jurtába, amelyet Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola megálmodója és egyik alapítója ajándékozott a KNE részére. A jelen lévő diákok és tanárok alaposan szemügyre vehették a jurtát kívülről-belülről, s azt is megtudhatták, a jurta melyik részében volt a családfő, a férfiak és a nők helye. A jurtán kívül pedig megtekinthető volt a honfoglaló magyarok, a középkori magyar harcosok, a kuruc vitézek és a szabadságharc huszárainak viselete, fegyverzete. Kész Barnabás a honfoglalás időszakát, a lovagkort és a török hódoltság időszakát érintve ismertette a magyar nép hadtörténetének az I. világháborúig terjedő évszázadait korabeli eszközök, fegyverek, ruhadarabok bemutatásával. Így a honfoglalás korával kezdődően a magyar hadtörténet legérdekesebb fejezetei váltak kézzelfoghatóvá a diákok és a felnőttek számára, amelyeket a kárpátaljai magyar iskolások által használt, amúgy sem túl vaskos történelemkönyvek nem taglalnak elég részletesen.
A jurta, a különböző eszközök, fegyverek bemutatóját követően az érdeklődők felpróbálhatták a középkori sodronyinget, sodronycsuklyát, fazéksisakot, kipróbálhatták az íjat és nyilat, a pajzsot, a buzogányt, a szablyát, megpattogtathatták a karikás ostort, megfújhatták a szarukürtöt. Kész Barnabás mindezek mellett elmagyarázta a kovás fegyverek, a pisztoly, a karabély működését, a huszárok ruházatának jellegzetességeit. És éppen ez, a kézzelfoghatóság teszi olyan értékessé és érdekessé az adott témák bemutatását. Hiszen egészen más csak olvasni például egy sodronyingről, mint fel is ölteni ezt a „mindössze” 15 kilós, 20 ezer összekapcsolt fémgyűrűből álló harci ruhadarabot. Ezáltal mindenki maga is meggyőződhet arról, hogy csak igazi kemény legények voltak képesek teljes harci öltözetükben küzdeni az ellennel.
Az élő történelemórák lebonyolításában minden helyszínen a Salánki Hagyományőrző Íjászkör tagjai segédkeztek.
A program a Földművelésügyi Minisztérium, a Hun­garikum Bizottság támogatásával, a HUNG2015 program keretében valósult meg.
Espán Margaréta