Vasárnapi üzenet: angyalok a Szentírásban
Az angyalok létezéséről számos helyen hallhatunk a Szentírásban. Történetük már a teremtéssel elkezdődött, mikor az Isten próbára tette szabad akaratukat, lehetővé tette számukra a hűséget, de akadtak olyan angyalok, akik nem hallgattak az Ő szavára.
Az Isten minden angyalt egyelőnek teremtett. A hűséges angyalokat örök boldogsággal jutalmazza, azokat pedig, akik nem hallgatják, örök kárhozatra ítéli.
A Szentírásból ismert három angyalnak igen nehéz küldetés jutott, mert ők küzdenek az ördögök ellen az egyház oltalmáért.
Mihály arkangyal, akit az egyházunk „a mennyei rendek fejedelmének” nevez. Nevének jelentése: ki olyan, mint Isten. Ő az, aki szüntelen védőbástyaként szolgál egyházunk élén. A földön lakó emberek erős támaszának is nevezik, mert szüntelen harcol az ellenünk támadó minden sátáni incselkedéssel.
Gábor arkangyal, aki hírvivőként szolgál, mint legfelsőbb követ, aki égi titkokat tár elénk. Megjelenik Dánielnek a fogság idején (Ószöv.), Názáretbe örömhírt visz, Zakariásnak örömhírt mond, köszönti Máriát Názáretben (Újszöv.).
Rafael arkangyal pedig gyógyító szerepet tölt be mint Tóbiás hűséges kísérője, és Tobit gyógyítója.(Ószöv.) Rafael nehéz helyzetben segít, gyógyít, ártalmatlanná teszi az ördögöket.
Görögkatolikus egyházunk nemcsak november 8-án ünnepli Szent Mihály főangyalt és a többi égi erőket, hanem minden egyes hét hétfőjén. „Ó, a mennyei seregek fővezérei, kérünk titeket, mi, méltatlanok, hogy imáitok által vegyetek minket körül….” – énekeljük a tropárban. Fontos, hogy az emberek megértsék és tudják, hogy vannak angyalok, akik szüntelenül könyörögnek érettünk, védelmeznek bennünket. Mikor beleszületünk ebbe a világba, az Isten őrangyalt állít mellénk, aki óv, oltalmaz, védelmez, jelen van a bajok idején.
Mi, emberek is tökéletesnek lettünk teremtve erre a világra, de sok a kísértés, amely körbevesz bennünket. Ne hagyjuk, hogy az élet vihara a rossz irányba sodorja életünket, hanem bízzunk az Istenben és az Ő angyalaiban, imádkozzunk hozzájuk, hogy „mikor eljön az óra, az összes szentekkel együtt akadálytalanul menjük be az Ő mennyei dicsőségébe, s együtt uralkodjunk vele végtelen időkön át”(Euchologion).
Pősze Sándor,
tiszabökényi görögkatolikus áldozópap