2015. november 11., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Márton – latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Csak úgy élni a vakvilágba nem érdemes, az a fontos, hogy az ember életének útja jósággal legyen kikövezve.” 

Grigorij Fedoszejev

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ecbf-5b4a”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

MÁRTON NAPJA

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” „A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette abélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták {7-209.} meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak.

A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van” (Tátrai Zs. gy. 1966). Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.

Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár.

A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.

Magyar Néprajz VII.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Várady Gábor (Máramarossziget, 1820. november 11. – Máramarossziget, 1906. november 12.). Testőrtiszt, az 1848-49-es szabadságharc ezredese, politikus, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait a máramarosszigeti líceumban, a jogot Eperjesen végezte. Tanulmányai befejezése után egy évig az apja mellett gyakornokoskodott, aki megyei főjegyző volt. Itt Máramaros megye őt ajánlotta a magyar testőrségbe. 1840-ben lett testőr, itt ismerkedett meg Görgey Artúrral és Klapka Györggyel. 1841-43 között kéziratos lapot adott ki Remény címmel. 1848-ban kilépett a testőrségből, letette az ügyvédi vizsgát és Máramarosszigeten irodát nyitott. 1848-ban ő szervezte meg a szigeti nemzetőrséget, amelynek századosa lett. Amikor a magyar kormány elrendelte a honvédhadsereg felállítását, a megyei választmány a máramarosi honvédszázadok megszervezésével bízta meg, majd felkérték a szabolcsi szabadcsapat parancsnokává. Csapatával csatlakozott Katona Mihály erdélyi hadtestéhez, s átvette a büdfalvi és a dragomérfalvi előőrségi parancsnokságot. 1849 februárjában Rapaics alezredes megbízásából megalakította a máramarosi önkéntes nemzetőrségi zászlóaljat, amely utóbb a 105. honvédzászlóalj lett. A fegyverletétel után egy ideig otthon rejtőzködött, majd Württenbergbe menekült. Az 50-es évek végén kegyelmet kapott, hazatért és ügyvédi irodát nyitott. 1860-ban másodalispán lett. 1861-ben a técsői kerület választotta országgyűlési képviselőjévé. 31 évig képviselte a kerületet. A máramaros-ugocsai református egyház tiszteletbeli gondnoka, törvényhatósági és városi képviselő, a múzeumegylet elnöke, a máramarosi honvédegyesület és a máramarosszigeti líceum felügyelője volt. 1865-ben megalapította a Máramaros című politikai hetilapot, amelynek rövid ideig szerkesztője is volt, több éven keresztül írta a vezércikkeit. Cikkeket írt Máramarosról a Magyar Sajtóba.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Csikós Rózsi (1917) az Operettszínházban, főleg szubrett szerepekben aratott sikert.

Katona József drámaíró születése (1791). Nagyszabású történelmi tragédiája, fő műve a Bánk bán, melynek hősei megragadó vonásokkal jellemzett drámai alakok.

Horthy Miklós megalapítja aCorvin-kitüntetést a tudomány, az irodalom és a művészetek fellendítésének elismeréséért (1930).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ecbf-5b4a”][vc_column_text]MILYEN SZEMETET KELLENE KIDOBNOD?

„… tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt…” (Zsidók 12:1)

Képzelj magad elé egy nagy hajót, amin éppen egy szárazdokkban dolgoznak. A merülési vonal alatt rá van rakódva mindenféle szemét, amit útjai során ráragadt. Amíg a hajó vízben van, ezt nem látja senki, de egy tapasztalt kapitány megérzi, hogy a hajó nem olyan mozgékony, mint volt. Ilyenkor a megbízók panaszkodnak, hogy túl sokáig tart eljuttatni a rakományt vásárlóikhoz, a hajótulajdonosok keseregnek, mert ha a haszonkulcs csökken, hátrányban lesznek versenytársaikhoz képest. A szennyeződés eltávolítása időrabló és fáradságos munka, de nincs más megoldás, mint elvégezni. Végül, hónapokig tartó kemény munka után a szárazdokkot elárasztják vízzel, aztán kinyitják a kapukat, és hatalmas hajó újból hasítja a nyílt tengert, visszatérve a profit oszlopba. Pál apostol azt ezt írta a Korinthusban élő híveknek: „Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e?! Önmagatokat vizsgáljátok meg!” (2Korinthus 13:5). Legyünk őszinték, sokkal könnyebb felebarátainkat vizsgálat alá venni, mint saját magunkat, vagy arról beszélni, mit értünk el egykor, mint arról, mit végzünk el most. Úgy érzed, lassultál? Veszítettél a lelki lendületedből? A haszon vagy a veszteség oszlopban szerepelsz? A válasz ott van a merülési vonal alatt, ahol csak Isten látja és te. Hanyagság, ítélkező lelkület, megalkuvás, világhoz igazodás és szerencsétlenség: ez az a szennyeződés, ami rád rakódott és lelassít. Ezek azok a ravaszul megkörnyékező bűnök, melyekkel el kell bánnod ahhoz, hogy azzá válhass, akinek Isten elhívott, és élvezni tudd azokat az áldásokat, melyeket neked tartogat.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ecbf-5b4a” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Márton püspök

Márton Pannóniában, Sabáriában született, püspökként a papság műveltségét emelte, a szegényeknek gondját viselte. A jó pásztort, Jézust utánozva tette kötelességét. Szeretnénk mi is napról napra megtenni kötelességünket, észrevenni a rászorulót, és elvezetni a ránk bízottakat Krisztushoz.
Savariában (a mai Szombathelyen) született 316-ban pogány szülőktől. Mint katonatiszt megismerkedett a kereszténységgel. Amiens városa előtt megfelezte köpenyét és odaadta egy didergő koldusnak. 18 éves korában megkeresztelkedett. 20 éves korában Poitiers-ben Szent Hilarius püspök exorcistává avatta. Visszatért Savariába, majd Milanoba, később Genovaba vonult, és a város közelében remetéskedett. 360-ban ismét Poitiers-be ment, és a püspök engedélyével a város mellett kolostort alapított. 371-ben a nép toursi püspökké választotta. Mint püspök is szigorú szerzetesi életet élt. 397. november 11-én halt meg. Tisztelete hazánkban is népszerű.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]