2015. december 12., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Gabriella – héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Mielőtt elkap a karácsonyi őrület és kényszert érzel, hogy erődön felül, hitelből vásároljál ajándékokat, üljél le egy pillanatra és próbálj meg rájönni, mit is kaptál karácsonyra 5 évvel ezelőtt. Megvan még az az ajándék? Emlékszel rá egyáltalán, mi is volt az? Na, az, aki 5 éves személyi kölcsönt vett fel, hogy meglephessen téged vele, mind a mai napig fizeti a törlesztőket.”

Csernok Miklós

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a828-64fa”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Baranyai Zoltán (Nagyszőlős, 1888. december 12. – Notre-Dame, USA, 1948.). Irodalomtörténész, diplomata, jogi író. A nagyszőlősi polgári iskola igazgatójának a fia. 1911-től Budapesten középiskolai tanár. Kapcsolatba került Ady Endrével. 1921-től külügyi szolgálatot teljesített, előbb Bernben a magyar követségen, majd Genfben a Népszövetség mellett működő magyar titkárságon. Ő támogatta Bartók Béla svájci útját. 1926-ban a szegedi egyetem irodalomtörténet-tanára. 1936-ban a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot.  1946-ban a párizsi békekonferencia fő delegátusa. 1947-től az USA-ban, az indianiai egyetemen tanított. Francia irodalomtörténeti munkája mellett kisebbségi joggal is foglalkozott. Cikkei főként a Magyar Szemlében jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Meghalt Antall József történész, (1993) a kommunista rendszer bukása utáni első magyar miniszterelnök, az orvostudományi Múzeum főigazgatója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a828-64fa”][vc_column_text]CSERÉK (2)

„Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.” (Példabeszédek 14:23)

Miközben előrejutsz, és egyre többet gyűjtesz, rá fogsz jönni, hogy nehezebb elengedni azt, amiért megdolgoztál. Ezért van, hogy sokan csak félútig másznak lehetőségek hegyén, és ott megállnak. Nem vagyunk hajlandóak feladni azt, amink van, annak érdekében, hogy megszerezzünk valami újat. Ezért aztán lelassítunk – néha végleg megrekedünk. Késznek kell lennünk arra, hogy lecseréljük: 1) Az elfogadhatót a kiválóra. A középszerűért nem fizetnek az emberek. Nem fog rájuk benyomást tenni az, ami éppen csak elfogadható. Ha valamit érdemes csinálni, akkor add bele a tőled telhető legtöbbet, vagy egyáltalán ne is csináld! Salamon azt írta? „A kemény munka hasznot hoz, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut” (Példabeszédek 14:23 NIV). Ha tündökölni szeretnél, ahhoz bizony égetni kell a gyertyádat! 2) Az első félidőt a másik félidőre. Bob Buford írja Halftime [Félidő] című könyvében, hogy sok ember, aki sikeres élete első felében, gyakran megpróbálja ugyanúgy leélni élete második felét is. Ez azonban nagy hiba. Ha életed másik félidejében vagy, akkor bizonyára már sok idővel fizetted meg sikered árát. A maradékot ne pazarold! A siker helyett az értelmes, jelentőségteljes életre törekedj! Olyan dolgokat csinálj, melyek tovább élnek akkor is, ha te már nem leszel itt. Ne csak végrendeletet hagyj hátra, hanem valódi örökséget! 3) Istenért végzett munkádat az Istennel való közösségre. Nem számít, mennyire értékes a szolgálatod, nem ér fel az Istennel való kapcsolattal. A szolgálat egyik legnagyobb csapdája, hogy Istenért dolgozunk, de nem töltünk elég időt vele. Vigyázz, nehogy így járj te is!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2a828-64fa” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text] Guadalupei Szűz Mária

A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe vagy La Virgen de Guadalupe) a Guadalupei bazilikában őrzött 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. Mexikói köznyelvi neve: Lupita.

Mint a lengyel Czestochowai Fekete Madonna, a vallási üzeneteken túl nemzeti és politikai tartalmakat testesít meg. Különösen fontos jelkép a mexikói indiánok számára, hiszen a Szent Szűz a feljegyzések szerint egy indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén aTepeyac dombon, az azték kukoricaistennő Tonantzin lerombolt templomának helyén,Mexikóvároshoz közel északra. A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny) amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte. A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.

A mexikói mindennapok része: a kép házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy gyakran látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon. Mexikóban és a Mexikóból kivándoroltak közt gyakori női és férfinév a Szűzre utaló María Guadalupe vagyLupe. Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csakdecember 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott, egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma. A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó,1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]