Porosenko elárulta, hogy a Krímbe utazott tárgyalni a félsziget elcsatolása előtt

Petro Porosenko ukrán elnök nyilvánosságra hozta vasárnap, hogy két éve ezen a napon a Krím félszigetre utazott, hogy tárgyaljon az autonóm terület parlamentjének vezető képviselőivel.

Hivatalos Facebook oldalán közzétett visszaemlékezésében az ukrán elnök arról számolt be, hogy a krími parlament bejáratait lezárva találta, az épületet pedig orosz katonák kerítették körbe.

Poresenko ekkor még független parlamenti képviselő volt, 2014 júniusában lett Ukrajna államfője. Az év februárjában Olekszandr Turcsinov házelnök látta el ideiglenesen az államfői tisztséget, akitől Porosenko – szavai szerint – felhatalmazást kért és kapott a krími tárgyalásra a kijevi központi vezetés nevében.

„Készek voltunk engedményeket tenni, az ukrán jogszabályokat részletesen áttárgyalni, beleértve a Krím alkotmányát, és biztosítani az ott élők érdekeit, ahogyan ezt ők értelmezték” – emelte ki Porosenko.

Az államfő elmesélte, hogy a krími főváros, Szimferopol repülőterén „katonák hada” várta. Megpróbálták megakadályozni őt abban, hogy elhagyja a repteret. Arra kérték hogy ne menjen a parlamenthez, hanem ejtsék meg a találkozót egy fürdőkomplexumban a városon kívül. Porosenko viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a parlamentben tárgyaljanak.

Hangsúlyozta, hogy az épületet orosz katonák zárták körbe, akik ráadásul nem is a szevasztopoli Fekete-tengeri orosz flotta tagjai, hanem olyan különleges műveletekre kiképzett katonák voltak, akiket Oroszországból „dobtak át”, kimondottan a krími törvényhozás épületének fegyveres megszállására. „Ez a nemzetközi jog szerint egyértelműen területi annexió” – szögezte le Porosenko.

A korabeli tudósítások alapján 2014. február 28-án a helyi parlament rendkívüli ülést tartott, amelyen a jelen lévő képviselők jóváhagyták az oroszbarát Szerhij Akszjonov vezette új krími kormány összetételét.

Ezt követően Akszjonov kezdeményezésére az ukrán jog szerint illegitim és súlyos szabálytalanságokkal tarkított népszavazást tartottak a félszigeten a terület Oroszországhoz történő csatlakozásáról, amit az új krími vezetés szerint a referendumon résztvevők több mint 96 százaléka támogatott. Két nappal később a Kremlben egyezményt írtak alá a Krím és a félszigeten lévő megyei jogi város, Szevasztopol csatlakozásáról az Oroszországi Föderációhoz, amit nem sokkal ezután az orosz parlament is jóváhagyott.

Kijev és a nyugati országok nem ismerik el a Krím Oroszországhoz tartozását. Petro Porosenko pénteki üzenetében leszögezte, hogy a Krím az ukrán állam elidegeníthetetlen része, a „tolvaj” ország kénytelen lesz visszaadni, amit ellopott. A félsziget Oroszország általi elcsatolását az Anschlusshoz, Ausztriának a náci Németország általi 1938-as bekebelezéséhez hasonlította.