A kárpátaljai képzőművészet keresztmetszete

Keresztmetszet címmel nyílt a kortárs kárpátaljai képzőművészetet bemutató kiállítás Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Attila úti VárMező Galériájában március 7-én. A jeles kárpátaljai művészek és magyarországi szakemberek által összeválogatott kiállítás pozitív értelemben okozott meglepetést a magyarországi művészetkedvelőknek, bemutatva, milyen jelentős fejlődésen ment keresztül a kárpátaljai képzőművészet az utóbbi évtizedben. A tárlat május elsejéig hétköznap 9-től 18-óráig, hét végén és ünnepnapokon 10-től 16-ig ingyen látható.

A kiállítás megnyitása előtt az ugyancsak kiállító Magyar László festőművész, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) elnöke elmondta, hogy Miskolc és Debrecen után a budapesti a harmadik helyszín, ahol a magyarországi közönség megtekintheti ezt a kiállítást, amely címéhez híven megpróbálja bemutatni a kárpátaljai kortárs festészet keresztmetszetét. Sajnos, az arra érdemes alkotók közül nem fért bele mindenki, legfeljebb hetven-nyolcvan százalékuk mutatkozik be a tárlaton, amelynek létrejötte Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és az Európai Utas Alapítvány támogatásának köszönhető.

A kiállítás megnyitóján Módos Péter, az Európai Utas Alapítvány kurátora köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy az általa képviselt alapítvány a kultúra eszközeivel kívánja összekötni a térséget.

Erfán Ferenc festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja mutatta be a kiállító 31 kortárs kárpátaljai művészt, akik közül a megnyitón rajta kívül jelen volt még Magyar László, ifj. Habda László, Olekszandr Hromovij és Soltész István festőművész. A kiállításon láthatók még Sütő János, Volodimir Mikita, Jurij Selevickij, Iváncsó András, Anton Kovacs, Szerhij Biba, Veres Ágota, Borisz Kuzma, Ljudmila Korzs-Ragyko, Kopriva Attila, Mihajlo Dufinec, Vaszil Szvaljavcsik, Micska Zoltán, Olena Kondratyuk, Volodimir Pavlisin, Buleca Gábor, Földessy Péter, Ivan Gyidik, Ivan Brovdi, Natalja Szima-Pavlisin, Vaszil Vovcsok, Hrabár Natália, Jaroszlav Boreckij, Bohdan Korzs, Szocska László, Matl Péter alkotásai.

A tárlat megnyitóján megjelenteket és a kiállító művészeket köszöntötte Varga Antal, Budapest I. kerületének alpolgármestere, aki megemlítette, hogy a főváros I. kerületét és őt személyesen is sok szál köti Kárpátaljához.

Kalmár Ferenc András, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos az ünnepélyes megnyitón elmondott beszédében kijelentette, hogy a kiállító kárpátaljai művészek az örök értékeket képviselik, azokat mutatják be az iránytűjét vesztett Európának, egyben hidat képeznek a magyarság és a szomszédos népek között.

A kárpátaljai képzőművészetet jól ismerő dr. Szabó Lilla, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának elnöke értékelte a kiállító művészek műveit és munkásságát. „A korábban a magyar képzőművészet szerves részeként alkotó Kárpátalján maradt művészeket teljesen elvágták és izolálták 1945-ben a magyar képzőművészettől. Ezért is volt rendkívül izgalmas felismerés a kilencvenes évek elején a kárpátaljai magyar művészetet felfedezők számára, hogy mi hajtott ki az azon a vidéken maradt gyökérből és az milyenné alakult – mondta el Szabó Lilla, aki hozzáfűzte: – A hagyományos kárpátaljai festészet, Boksay és Erdélyi követőinek, poszt-impresszionista tanítványainak művei a magyarországi szakma számára idegenek. Az 1920-as évekkel rokon megkésettséget mutatnak. Ez egy belterjes művészeti fejlődés eredménye. A mostani kiállítás viszont nagyszerű meglepetés: itt jelen vannak az említett poszt-impresszionisták nagyon jó képekkel. Sőt, ma már újra igény van arra, hogy a természetközelibb, érthetőbb festészethez menjünk vissza. De az lepett meg igazán, hogy a kiállított absztrakt és modern képek nagyon színvonalasak, amelyekben a gyakorlott szem érzi a mélységet, a mondanivalót. Kiemelném Veress Ágota, ifj. Habda László és Buleca Gábor munkáit. A stilizáltan absztrakt műveket kiállító Iváncsó András művei is harmonikusak és szépek, kimondottan kiforrott, értékes képekkel van jelen. Ivan Brovdi képei minden részletükben emlékeztetnek Szemán Ferenc munkáira. Nagyon kedvesek számomra Szocska László hihetetlenül lírai szobrai, és sok más érdekes alkotást láthatunk még, amiért érdemes megnézni ezt a kiállítást” – mondta el tudósítónknak dr. Szabó Lilla.

Vári Fábián László költő a kárpátaljai képzőművészetet értékelve elmondta: „Bár a mai Kárpátalja csak egy kis régió Kelet-Közép-Európa térképén, színes, változatos képzőművészete – akárcsak a magyar költészet Magyarországot – a nagyhatalmak sorába igyekszik emelni.”

A megszólalások között a viski származású Pál Lajos és gyermekei, Pál István (Szalonna) és Pál Eszter kárpátaljai magyar és ruszin népzenével, népdalokkal szórakoztatták a megnyitó közönségét, ahol a megszólalókon túl, többek között jelen volt Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos, Buhajla József ungvári és Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul, Vida László ungvári vezető konzul és sok érdeklődő.
Vida László vezető konzultól megtudtuk, hogy Érdre és Kassára is elviszik később a kiállítást, és Máriapócsról is van érdeklődés.

A kárpátaljai művészek ellátogattak a Magyar Nemzeti Galériába is, ahol többek között megtekintették az Orosz avantgárd az 1910–1920-as években című kiállítást, amely hosszú időn át a közönség elől elzárt gyűjteményként porosodott a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeumban, és külföldön elsőként Budapesten láthatja a közönség. A kiállítás óriási élmény volt a kárpátaljai festőművészek számára.

Badó Zsolt