Kárpátalja anno: nagyszőlősi szekeresek
A fekete-fehér felvételen látható nagyszőlősi árusok nem akármilyen szekéren utaztak.
A fekete-fehér felvételen látható nagyszőlősi árusok nem akármilyen szekéren utaztak.
A nemzeti összetartozás ünnepén, június 4-én avatták fel a Nagybégány központjában kialakított játszóteret és emlékparkot.
Ünnepi szent liturgia keretében szentelték fel június 5-én a Nagypaládi Görögkatolikus Egyházközség új templomát. A helyi görögkatolikusok régi álma valósult meg ezzel.
Egy újabb ruszin települést mutatunk be a Kárpátalja anno sorozatban: ezúttal a Munkácstól északkeletre fekvő Dunkófalva (Obava) történetét ismerhetjük meg. Az Obava patak melletti község neve a délszláv Donkó személynévből származik, az Olbua szó pedig víznévből ered.
Kevesen mondhatják el magukról, hogy csupa szórakozás a munkájuk. Mostani interjúalanyom azt vallja, hogy az övé mindig is az volt. A Beregdédában élő Feketéné Egressy Margit – akit mindenki csak Aranka néniként ismer – olyan foglalkozást választott, amely tánc- és énektudást, valamint szervezői és színpadi képességeket igényel. Élete nagy részét községi klubvezetőként dolgozta végig, az…
„Hozzátok fordulok, kedves barátaim, hogy majd… tíz-húsz-harminc év múlva tegyetek tanúságot, hogy szülőföldünkön, Kárpátalján voltak és éltek férfiak, akiknek fontosabb volt a becsületük, mint hitvány életük. S ezért hitüket, nemzetüket, meggyőződésüket áruba nem bocsátották.”− Száz éve született dr. Ortutay Elemér görögkatolikus hitvalló pap, teológiatanár, e sorok írója.
„Erdőségekkel be vólt nőve, és vala hogy egy tanyára akadtak, ahól nyólcz Medvét meg találtak abba a tanyába és igy innét kapta e kőzség Magyarúl Medvegyócz, Órószul pedig Medvegyúvczi nevét” (Mizser 1955: 418). A medvéhez csak akkor van köze a községnek, ha Ádámig és Éváig visszamegyünk. A XVI. században még Medvefalva volt a neve, azaz ’egy…
A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum május 29-én tartotta tanévzáró ünnepségét, melyen az intézmény tizenegyedik kibocsátó osztálya ballagott el.
A Tisza jobb partján, a hegyek között bújik meg a Huszttól 14 kilométerre található ruszin település, Száldobos (Szteblivka).
A Kárpátalja anno sorozatban legutóbb egy szolyvai zsidó visszaemlékezését olvashattuk el. Ezúttal egy ökörmezői sorstárs történetét ismerhetjük meg.
End of content
End of content