Füzesi Magda: Útban hazafelé
Ezüst cérnám elfogyott régen, nem vezet erdei ösvényen.
Ezüst cérnám elfogyott régen, nem vezet erdei ösvényen.
Ne gyere hozzám, ne közeledj! Az ősz hulló levelein megírom, amit akarok.
A MAGÁRAMARADOTTSÁG SAJÁTOS HELYÉRÕL, AMIT Õ LESENKNEK MOND, VALAMINT EGY ANGYALLOBOGÓRÓL ÉS EGY MEGVAKULT TÜKÖRRÕL
Te, aki tudsz vezetni, fékeznél, ha egy kesztyű
kialudtak bennünk az álmok
tudod, békére találok a hangok között a fejemben.
Ha éjféli órán hirtelen hallatik egy láthatatlan kórus bevonulása
Levetett álmaimat Beissza a párna, Tollai között Alszanak tovább.
csak szellemileg ne nőj fel soha! ne legyél szerelmes, a világért se költő!
Ha fallal vennéd körbe kertedet, mert rémiszt a külvilág, és félsz, hogy javaidat barbárok dúlják fel,
End of content
End of content