Bakos Kiss Károly: Legyen vers
Legyen vers, hogy legyen minden, Szív ne vágyjon menni innen.
Legyen vers, hogy legyen minden, Szív ne vágyjon menni innen.
Legyen tavasz, levéllel ékes, földszagú tájon kikelet.
Ilyenkor már csak a felleg kövér, meg az eső, mely bő kontyát kibontja,
Gyertyák hosszú, fehér szakálla
mikor a csönd is elkezd fázni
Októbernek már fújják a kürtöt, a kincses ősz színeit keveri.
ősz mulat hullatja szárnyait a táj
Szeptember vége Mondják háború zajlik
a házak szűk sorfala mentén
ősz van te sáros cipőben esernyőtlenül érkezel
End of content
End of content