Kis város: pár utca, új gyárak s egy várrom. Őszi éj. Alvó park. Didergek egy padon. Hízelkedve bújik szemembe az álom. Alkuszunk. Nem, ezt az éjszakát nem adom. . Zsibongó gondok és felszakadt örömök homlokomra titkos rovásokat marnak, s te jössz, hogy elolvasd. Négy rím-kerék zörög. Szabad az út! – jelez pillámon a harmat. ….
Az embert gyilkos ösztön hajtja, / mióta ember létezik.
Rúzsa Magdi és Pál István Szalonna az új mentorok között.
Küldjön Ön is fotót rovatunkba!
Küldjön Ön is fotót rovatunkba!
A nap verse.
most kellene futni / amíg nem lenne késő…
„Nincs itt maradásom nagy város zajában…”
A nap képe.
…s mi széthullt ismét összeáll / és nincs halál és nincs halál
End of content
End of content