Kárpátalja anno: népdal a beregszászi vásárról
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kisszekeresről származik az a népdal, amelyben szerepel a beregszászi vásár.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kisszekeresről származik az a népdal, amelyben szerepel a beregszászi vásár.
Salánkiaktól hallottam először „szálláskereső Mária” éneket, mely igen népszerű a vallásos hagyományban.
Nem akármilyen karácsonyi ajándékot kapott 1848. december 24-én Bem József (1794–1850) tábornok a kárpátaljai Kabolapoljánáról (1899 után Gyertyánliget – a Szerk.).
Petőfi Sándor 1847-ben, útban menyasszonyához Erdődre, Kárpátalja vidékét is bejárta.
Ady Endre a Budapesti Napló 1906. január 13-i számában igen különös beregszászi jelenségről számolt be.
Ady Endre jól ismerte a mai Kárpátalja vidékét, hiszen többször is járt térségünkben.
Sándor László (1909–1993) újságíró, fordító verse a Kárpátokba kalauzol el bennünket: a kanyargó Latorca mentén haladó vonat ablakából elénk táruló festői tájat és az ott élőket idézi elénk a költő.
A fent olvasható kérdésre a Kárpátok irodalmi folyóirat 1958-as számában találhatjuk meg a választ. Az újságban jelent meg az a népdal, amely a bátyúi „jányokról” szól, s amelynek közlője T. Baraté János bátyúi juhász volt.
A nagyszőlősi Abonyi István ügyvéd családjában látta meg a napvilágot Abonyi Emil miniszteri osztálytanácsos, országgyűlési képviselő, szakíró, műfordító 1848. november 19-én.
1918 áprilisában igen különös eseményről számolt be a Görög Katholikus Szemle.
End of content
End of content