A Tisza bal partján terül el Kistécső (ma Romániában, Máramaros megyében található, románul: Teceu Mic – a Szerk.), míg a folyó jobb partján jött létre Nagytécső (ma Técső néven ukrajnai város, a Técsői járás székhelye – a Szerk.).
A Munkácsi járásban fekvő Borhalom (Boboviscse) két görögkatolikus pap szülőfaluja. Itt látta meg a napvilágot 1855. november 15-én Gebé Andor teológiai tanár, majd 1903. augusztus 3-án Bendász István görögkatolikus kanonok, egyháztörténész.
A Podkarpatszka Ruszi Tűzoltóság egységes szolgálati és gyakorlati szabályzatot adott ki 1933-ban Ungváron. A Földesi Gyula könyvnyomdájában nyomtatott 180 oldalas könyv előszavában Kalmár Marián, a Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség parancsnoka így írt:
A nyár az elsőáldozás ideje. A katolikus egyházközségekben sorra tartják az ünnepségeket, melyeken először részesülnek a hittanos gyermekek az Oltáriszentségben, Jézus Krisztus testében és vérében.
„Orosz-magyar falu a tiszaháti járásban Gecse, Macsola és Badaló közt 67 házzal, 383 lakossal és 1076 holdnyi sík határral. Nevét a Csoma vizétől kapta, mely folyó már egy 1272-ben a Lónyayak részére kiadott adománylevélben említtetik. A Csomával határos s annak ma egy részét képező Czibik földje, melyhez később Csoma nevű puszta is járult, már a…
Az emberiség történetében közel kétszáz éve jelent meg a nyugdíjbiztosítás fogalma, melynek köszönhetően a társadalom idősebb, életüket végigdolgozó tagjainak már nem kellett aggódniuk hátralévő éveikben a megélhetésükért.
A fenti mondás a salánkiaktól származik, s nem az egyetlen a vidékünkön.
A magyar nemzet történelmében 1920. június 4-e fekete napként vonult be. 98 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a nagyhatalmak Magyarországgal a Párizs melletti versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békeszerződést, mellyel megpecsételték több millió magyar sorsát.
A Rahói járásban a Kaszó-patak tiszai torkolatánál fekszik Lonka települése. A ruszin falu már a középkorban is ismert volt, hiszen aranymosással foglalkoztak a környező patakokban.
A Rákóczi-szabadságharc akkor vette kezdetét, amikor 1703. május 6-án a Nagyságos Fejedelem kiadta a hadba hívó breznai kiáltványt, s átadta Esze Tamásnak a „Cum Deo pro patria et libertate”, azaz „Istennel a hazáért és szabadságért” feliratú zászlót.
End of content
End of content