Kárpátalja anno: Érik a szőlő, hajlik a vessző – a Rafajnaújfaluból származó népdal
Az Érik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdal az elsők között volt, amelyet gyermekkoromban megtanultam.
Kárpátalja anno
-
-
Kárpátalja anno: Zrínyi Ilona piros zászlaja
A régi feljegyzések szerint Zrínyi Ilona piros színű lobogót tűzött ki a munkácsi vár tornyára, amikor 1685–1688 között az erődöt védte.
-
Kárpátalja anno: a barkaszói vénlánycsúfolás
Balogh Edgár 1927-ben Barkaszón járt, ahol a falu református lelkészétől hallott a helyi néphagyományról, a vénlánycsúfolásról.
-
Kárpátalja anno: az izsnyétei lányok
Balogh Edgár 1930-ban írta meg a Tíz nap Szegényországban című könyvét, melyben a Kárpátalján tett utazási élményeiről számolt be.
-
Kárpátalja anno: népdal a beregszászi vásárról
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kisszekeresről származik az a népdal, amelyben szerepel a beregszászi vásár.
-
Kárpátalja anno: salánki kántáló ének
Salánkiaktól hallottam először „szálláskereső Mária” éneket, mely igen népszerű a vallásos hagyományban.
-
Kárpátalja anno: karácsonyi ajándék Gyertyánligetről Bem Józsefnek
Nem akármilyen karácsonyi ajándékot kapott 1848. december 24-én Bem József (1794–1850) tábornok a kárpátaljai Kabolapoljánáról (1899 után Gyertyánliget – a Szerk.).
-
Kárpátalja anno: Petőfi Badalóban
Petőfi Sándor 1847-ben, útban menyasszonyához Erdődre, Kárpátalja vidékét is bejárta.
-
Kárpátalja anno: égi jelek Beregszászban
Ady Endre a Budapesti Napló 1906. január 13-i számában igen különös beregszászi jelenségről számolt be.
-
Kárpátalja anno: a ruszinok Ady Endre szemével
Ady Endre jól ismerte a mai Kárpátalja vidékét, hiszen többször is járt térségünkben.
End of content
End of content