Kárpátalja anno: Egán Ede és a hársfalvi krumplivirág
Igen érdekes anekdotára bukkantam nemrég a Görögkatolikus Szemle 1931. szeptember 13-i számában.
Igen érdekes anekdotára bukkantam nemrég a Görögkatolikus Szemle 1931. szeptember 13-i számában.
Bilák Tarján Szidor A magyar—ruszin márciusi szabadságünnepekre című versével köszönti a Kárpátalja anno rovat a márciusi ifjakat és az 1848/49-es szabadságharc kezdetének évfordulóját. A költemény a Görög katolikus Szemle 1939. április 16-i számában jelent meg.
„A református vallás itt, mint minden magyar vidéken a protestantizmus fejlődése idején jókor honosodott meg, az áttért hívek a római kat. templomot s annak szomszédságában álló lelkészi telket a maguk részére foglalván el, melyet maiglan bírnak.
Igazán eseménydús volt az 1931-es esztendő Beregszász történetében. A Vérke-parti város immár 11. éve állt csehszlovák vezetés alatt.
Mi is az a kalyiba, avagy koliba? Szótári meghatározása szerint „menedékhely; fából épült, rendszerint hevenyészett kunyhó”. Eredetét tekintve a kalyiba szó származhat a szláv ’koliba’ vagy a görög ’kaliva’, ’kalübé’ szavakból. Mindegyik kunyhót jelent.
1932-ben kapták lencsevégre azt a szurkolótábort, amely egy Munkács–Beregszász futballderbin vett részt.
Igazán különleges az a felvétel, amely munkácsi zsidókat ábrázol, akik épp az egyik legfontosabb szertartáson, az újszülött fiúgyermek körülmetélésén vesznek részt.
Horthy Miklós kormányzó 1939. március 18-án látogatott el Kárpátaljára, hogy megtekintse a magyar terület visszafoglalását. A különvonattal érkező Horthy útjáról a korabeli híradó így számolt be:
Munkács belvárosában, a Masaryk utca 19. szám alatt működött egykor Segelstein és Segel rőfös- és divatáruháza, a Sárgabolt.
Ezen a héten kezdődött meg a keresztények húsvét előtti 40 napos nagyböjti időszaka, amely a lélek és a test megtisztításából és a feltámadás ünnepére való felkészítéséből áll.
End of content
End of content