Kárpátalján hagyománya van a dohánytermesztésnek. A 30-as években vidékünkön 9000 tonna dohányt termesztettek és szállítottak a munkácsi dohánygyárba, valamint külföldre is. A szovjet időkben a közös gazdaságok folytatták a dohánytermesztést, de a fent említett mennyiséget már nem tudták kitermelni.
A meleg beköszöntével sokaknak jól esik „egy pofa sör”. Ne gondoljuk, hogy csak korunkban népszerű ez a hűsítő nedű, Kárpátalján közel 300 éves a sörgyártás hagyománya.
A képen Markovics Antal munkácsi fotográfus lakásába nyerhetünk bepillantást.
„Itt van május elseje, Énekszó és tánc köszöntse!” – jut sokaknak eszébe a dal, akik a kommunista érában voltak kisdobosok, úttörők vagy épp valamelyik állami vállalat dolgozói.
Nem akármilyen beszélgetéseknek lehetett fültanúja a képen látható épület. Nagy valószínűséggel többek között Nyegre László főispán huszti villájában vendégeskedett Tisza István miniszterelnök 1914. október 23–28. közötti kárpátaljai körútján.
Tizenöt évvel ezelőtt, 2000. április 23-án hunyt el Fodor István nemzetközileg is elismert kárpátaljai magyar tudós, botanikus, ökológus. Több mint ötven éven át kutatta a kárpátaljai flórát és a növénytársulásokat, harcolt a természet védelméért, az erdősítésért, gyarapította régiónk növényföldrajzi és ökológiai ismereteit. Közel 3000 növényfajt jegyzett fel térségünkben.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi ezt a régi képeslapot, melyet a Pátria Rt. adott ki Budapesten, s melyen Ungvár népességének adatait tüntették fel. A tusrajzot Pólya Tibor festőművész készítette 1920-ban a Magyar Nemzeti Szövetség megbízásából, mely számos irredenta kiáltványt adott ki.
Igazi különlegesség ez az 1860-as években Munkácson készített, részben szürkére ónozott, áttört mintával díszített öntöttvas sakktábla, mely Schossel András kárpátaljai mester munkáját dicséri.
„Édes Irmikém! Ezen a kártyán láthatod az orosz népviseletet. A múlt vasárnap vettem le őket. Nem a legjobban sikerült, de azért jól kivehető a kis turbán, melyet az orosz menyecskék fejükön viselnek. Leveledet várva várom. Csókol és ölel számtalanszor szerető Tifikéd.” – olvashatjuk az 1903. augusztus 3-án, Fülöpfalván kelt képeslapon.
Egy kastély, melyben egykor Liszt és Brahms is megfordult, mely tanúja volt a földbirtokosok báljainak, a zenekedvelő Plotényi család zenés estjeinek, egy letűnt kor varázsának.
End of content
End of content