Kárpátalja anno: a beregszászi Kossuth tér

74 évvel ezelőtt, 1941. július 13-án hozta meg Beregszász képviselő-testülete azt a határozatot, mellyel az egykori Piac teret Kossuth Lajos nevére keresztelte át.

A Beregszász központjában fekvő teret 1853 után alakították ki, s több mint fél évszázadon át piacokat és vásárokat tartottak rajta. 1914–1917 között parkosították a területet. 1938. november 9-én itt fogadták a város lakói a Kárpátalját felszabadító magyar honvédeket, majd 1939-ben ennek emlékére országzászlót tartó oszlopot helyeztek el a téren.

1941. július 13-án Beregszász képviselőtestülete amellett, hogy Kossuthról nevezte el a teret, arról is döntött, hogy az első világháborúban elesett hősök tiszteletére emlékművet állítanak fel a város központi részén. 1942. május 31-én avatták fel az alkotást, amely azonban csak néhány évig díszíthette a teret.

Ezt az emlékművet, valamint az országzászlót tartó obeliszket a szovjet csapatok bevonulása után, 1945-ben lebontották, s köveiből építették fel azt az oszlopot, mely a 138. szovjet lövészosztály elesett katonáinak állított emléket. 1945. június 17-én adták át a művet, melynek talapzata körül 13 elesett szovjet katonát helyeztek végső nyugalomra. Innentől kezdve Hősök tereként említették a területet.

1973-ban örökmécsest állítottak az emlékmű mellé. Az ekkor végzett ásatások során tömegsírra bukkantak. Nagy valószínűséggel azokat az áldozatokat találták meg, akiket 1657. június 18-án a Beregszászba betörő, Jerzy Lubomirski vezette lengyel katonák megöltek.

1969. november 17-én a Kárpátalja Megyei Területi Tanács úgy döntött, hogy az egyhektárnyi tér helyi védettségű kultúrpark státuszt kap. A parkban 17 fajta növény található, többek között vörös- és ezüstfenyő, hárs- és juharfa, amerikai kőris, keleti és nyugati tuja, orgona és gyepűrózsa. Sajnos a tér állapota az utóbbi évtizedekben sokat romlott. Reméljük, hogy eljön majd az az idő, amikor az egykori Kossuth tér újra a város kellemes része lesz.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma