Pálfy István „Putyu” nívódíjas festőművész, grafikus 1951-ben született Ungváron. 1970-ben végzett az ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában. 1991–1994 között alapítója és választott titkára volt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Ipaművészek Révész Imre Társaságának.
Jánosi Gabriella Kárpátalja szülötte, de már hosszú ideje Magyarországon él. Tavaly úgy döntött, hogy végigjárja Európa egyik leghíresebb zarándokútját, az El Caminót. Ezzel kapcsolatban beszélgettem vele.
Pálfy Julianna festőművész, író Csapon született, Ungváron végezte művészeti tanulmányait. 1993 óta tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Férjével, Pálfy István festőművésszel, 1988-ban újrafestették az ungvári katolikus templom freskóit.
Finta Éva Beregszászban született, a helyi 4. számú Kossuth Lajos középiskolában érettségizett, majd az Ungvári Állami Egyetemen szerzett magyarnyelv- és irodalomtanári diplomát. 1990-ben áttelepült Magyarországra. Jelenleg Sárospatakon él, az egri Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karán tanársegéd.
Skripeczky István Kárpátaljáról elszármazott nyugalmazott gimnáziumi tanár. Ma Dunakeszin él, aktívan kiveszi részét a Duna menti kisváros közösségi életéből.
Moni Nagel Krajnik Mónika néven látta meg a napvilágot Beregszászban. Jelenleg az ausztriai Mödlingben él, ahol egy kozmetikai céget vezet. Több nyelven beszél. Anno egy osztályba jártunk a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában. Őt kérdeztem, hogyan vezetett az útja Kárpátaljáról Ausztriába.
A Kárpátaljai portré sorozatunkban ezen a héten olyasvalaki életútját mutatjuk be, aki még egészen fiatalon ment el „szerencsét próbálni” a magyar fővárosba. Később a tévéképernyőn találkozhattunk vele. Az utóbbi években pedig különböző írásait olvashattuk internetes portálokon. Muchichka László szerkesztő-újságíróval beszélgettem életéről, munkájáról, Kárpátaljával való kapcsolatáról.
Kárpátalja bővelkedik olyan emberekben – sportolókban, kutatókban, irodalmárokban, képzőművészekben –, akikre méltán lehet büszke a közösség. De akadnak olyanok is, akik egy hétköznapinak mondható mesterséget fejlesztettek művészi szintre, ahogyan tette ezt e heti beszélgetőpartnerem is. Csizmár (Mihovics) Brigitta fodrász a hajszobrászat terén ért el sikereket. Kárpátalján nincs más, aki neves fodrászversenyekről hozzá hasonló eredményekkel tért…
Czébely Beáta gyerekkora óta zongorázik. Tehetségével és szorgalmával már fiatalkorában is kitűnt diáktársai közül. Nemrégiben a Máltai Nemzetközi Zongoraversenyen harmadik helyet szerzett kategóriájában. A versenyről, eddigi életútjáról és terveiről beszélgettem vele.
„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. (…) Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként” – Kosztolányi Dezső szavai jutnak eszembe, ha kedves barátomra, Marcsák Gergelyre gondolok. Magyartanár, irodalmár, zenész, mesemondó… A magyar kultúrát őrzi, ápolja, műveli a tőle telhető legszebb módon….
End of content
End of content