Kopogtató: mennyből az angyal, díva a mennybe
2013-ban ismertem meg Csuprik Etelkát. Beregszászi koncertje előtt én mentem elé a munkácsi vasútállomásra.
2013-ban ismertem meg Csuprik Etelkát. Beregszászi koncertje előtt én mentem elé a munkácsi vasútállomásra.
A tudomány és az innováció terén Magyarország, illetve a magyar kutatók mindig az élen jártak. Igaz, sokuknak külföldre kellett utazni – hol önszántukból, hol pedig kényszerből –, hogy érvényesülni tudjanak. Nem volt ez másként Lindmayer esetében sem. De miről lett híres a neves kutató? Hát a tű nélküli oltókészülékről.
Mindannyiunk életében vannak olyan helyzetek, amikor nyugtalannak, idegennek érezzük magunkat – ez teljesen normális. De ha a stressz és aggódás a mindennapjaink részéve válik, s a legártatlanabb szituációkban is az ujjainkat tördeljük, az ajkunkat harapdáljuk vagy szédülünk, valószínűleg szorongással küzdünk. Ez egy pszichés zavar, amely napjainkban leginkább a mi korosztályunkat, azaz a fiatalokat támadja meg.
Katonaköltőnk, Balassi Bálint (1554–1594) is eljutott Huszt vidékére, sőt egy rövid időn át a várban raboskodott.
Tudják, hogy miről venni észre felénk a leginkább, ha hazaérkeznek a külföldön dolgozók? Minden internetszolgáltató rögvest bemondja az unalmast, ami a családi mozizásokba is belerondíthat, az ügyeletes szerkesztőinket pedig egyenesen a gutaütés kerülgeti.
Ki ne emlékeznék a 80-as, 90-es évek barna furnérlemez alapú, lakkozott bútoraira? Szinte minden ház nagyszobájába jutott belőle egy vitrines, faltól-falig terjedő változat. Nem is igen lehetett mást kapni a boltokban. A tömörfa-bútor pedig már akkor is megfizethetetlen volt.
Bereg vidéke messze földön híres szőlőskertjeiről, s az ott termett gyümölcsből készült finom nedűről. Számos pincészet, borvállalat működik térségünkben. Ezek egy része több évtizedes múltra tekinthet vissza.
Ünnepélyes keretek között avatták fel II. Rákóczi Ferenc lovasszobrát december 17-én a beregszászi Budapest parkban.
Beregszász Rákóczi-szobrát december 17-én avatják fel. Ennek alkalmából az alsógörzsönyi Győrffy Sándor Sír a tárogató című versét idézzük, mely 1933. december 9-én jelent meg a Pápai Hírlapban.
Heti szinten keresnek otthonról vagy intézetből elszökött tizenéveseket Kárpátalján. Jó esetben pár napon belül előkerülnek, vagy kiderül, hogy egy barátjuknál vagy rokonuknál tartózkodtak. Amikor egy újabb eltűnt kiskorúról adunk hírt, kicsit összeszorul a torkom, hogy vajon miért ment el, netán a családi körülményei olyanok, hogy muszáj volt ehhez folyamodnia?
End of content
End of content