Kárpátalja anno: pénzhamisítók Aknaszlatinán
A Prágai Magyar Hírlap 1928. augusztus 10-i számában a Felső-Tisza-vidéken lefülelt pénzhamisítókról olvashatunk.
A Prágai Magyar Hírlap 1928. augusztus 10-i számában a Felső-Tisza-vidéken lefülelt pénzhamisítókról olvashatunk.
Az éj leple mindig misztikussá, különlegessé teszi, a város fényei pedig igazi fénytengerré változtatják Ungvárt. Az utóbbi éjjelek holdvilága pedig még szebbé, egyedivé varázsolta a várost.
A Prágai Magyar Hírlap 1937. június 24-i számában olvashatunk arról a búcsúi férfiról, aki többszörös bigámiát követett el.
Izgalmasan teltek az utóbbi napok Kárpátalján és Ukrajnában egyaránt.
Három napos vásár, borkóstoló és különleges Márton-napi ételek várják az érdeklődőket Beregszász főterén.
Beregszász legrégebbi épülete a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom, melynek alapítói XII. századi szászok voltak, akiket II. Géza királyunk telepített le a Vérke partján.
Szép szokásunkká vált, hogy egy-egy érmét dobunk az első ízben meglátogatott hídról a vízbe, vagy szökőkútba, melyet ismét látni szeretnénk. Van, ahol kívánságunkat mormoljuk el, s van, ahol csak a visszatérés reményében dobjun el az érmét.
A Rákóczi sírja és egyéb költemények című Radó Antal verseskötet 1903-ban jelent meg Budapesten. A könyv első verse a címadó Rákóczi sírja, mely drámaian foglalja össze a Nagyságos Fejedelem küzdelmes életét és hontalanságát.
Lélekszaggató fájdalommal kelni. Bízni abban, hogy csak egy rossz álom volt, miközben öntudatra ébredésed minden másodpercében egyre tisztábban érzed, ahogy ólomsúlyával végigkúszik a testeden és maga alá gyűr a gyász.
A salánki Sebestyén Erzsébet azt vallja magáról, hogy határozott egyéniség, aki mindig tudja, hogy mit akar, s nehéz eltántorítani a szándékától. Azt például már gyermekkorában eldöntötte, hogy két fia és egy lánya lesz. Ezt kilencedik osztályos korában egy osztályfőnöki órán papírra is vetette. Mit ad Isten, teljesült az álma.
End of content
End of content