A rövidlátás, mint népbetegség

Aki munkájából fakadóan viszonylag sok időt tölt a számítógép képernyője előtt, az előbb-utóbb biztosan megtapasztalja azt a jelenséget, hogy a munka befejeztével néhány percig nehézkessé válik a távolban lévő tárgyakra történő fókuszálás, enyhén elmosódva, homályosan láthatjuk azokat. Egészséges szem esetén ez a zavaró állapot néhány perc alatt elmúlik és újra a megszokott módon szemlélhetjük a világot. Amikor a viszonylag kis távolságra lévő monitorra fókuszálunk a szemünkkel, akkor a szemlencse alakját – ezáltal fókusztávolságát – befolyásoló sugárizom megfeszül, összehúzódik. Ennek az állapotnak a hosszú ideig történő fenntartása esetén szemünk elfárad, a ritka pislogás miatt szemszárazságot, összességében akár fejfájást is tapasztalhatunk.

Az emberek egy része genetikai okok miatt tapasztalhatja magán a fent leírt jelenséget. Abban az esetben, ha a látott kép nem pontosan a retinára vetül, hanem az elé, akkor rövidlátásról, idegen szóval myopiáról beszélhetünk. Fontos tisztáznunk, hogy a rövidlátás nem betegség, hanem a látászavar egy típusa, melynek hátterében az áll, hogy a szemgolyó hosszabb, esetleg a szemlencse és a szaruhártya domborúbb a szokásosnál, s emiatt a szem fénytörő képessége az egészségesnél nagyobb. Korrigálása történhet homorú lencsét tartalmazó szemüveggel, kontaktlencsével, melyek abban segítenek, hogy a látott kép pontosan a retinára, az éleslátás helyére vetüljön a szemben. A modern orvostudománynak köszönhetően lézeres szemműtéttel is javítható a rövidlátás. Ilyenkor a lézersugarak segítségével laposabbá teszik a szaruhártya domborulatát. Bár ijesztően hangzik, ugyanakkor egy igen precízen és nagy biztonsággal elvégezhető fájdalommentes eljárás, manapság mondhatni rutinműtétnek számít.

Nagyon sok esetben a rövidlátás szerzett látászavarként is kialakulhat. Kutatások szerint a brit gyerekek körében arányaiban kétszer annyi a rövidlátó napjainkban, mint az 1960-as években volt. Egyes becslések szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek 40%-a, míg a fiatal felnőttek 80-90%-a rövidlátó, ami megdöbbentő arány. Mi állhat a jelenség hátterében? Az okok között elsősorban az életmódváltás és a modernizáció áll. Ha belegondolunk, 60-70 évvel ezelőtt egy gyermek televízió-képernyőt is alig látott, manapság pedig sokszor a 2-3 éves gyermekeket is telefonnal, táblagéppel kötik le némely szülők. Mindez drasztikusan megnöveli a képernyő előtt töltött időt, valamint a folyamatosan közelre fókuszálás időtartamát. Emlékezhetünk még szüleink intő szavaira, hogy ne nézzük közelről a TV-t, mert megvakulunk – nos, bizonyos értelemben nem megalapozatlan figyelmeztetés volt ez részükről. Bár az örökletes adottságok szerepe a rövidlátás kialakulásában egyértelmű, ugyanakkor az esetek ugrásszerű növekedését a környezeti tényezőkkel magyarázzák a szakemberek.

Mit tehetünk, hogy megelőzzük a problémát? Ha olyan munkát végzünk, ami megköveteli a folyamatos közelre fókuszálást, szemünk pihentetése érdekében ilyen esetekben javasolt, hogy óránként 8-10 percig pihentessük a szemünket, valamint igyekezzünk távolabb lévő tárgyakra fókuszálni. Csökkentsük gyermekeink számítógépek képernyője és okoseszközök kijelzője előtt eltöltött idejét, ösztönözzük őket a szabadban való játékra, amikor a szem távoli tárgyakra fókuszálhat. Ha látásromlást tapasztalunk magunknál vagy gyermekeink esetében, javasolt egy szemészeti vizsgálat és szemorvos szakvéleményének kikérése.

Látásunk épségének megőrzését vegyük komolyan, hogy tisztán tekinthessünk a távolba, térben és időben egyaránt!

Molnár Ferenc

Kárpátalja.ma