Az alváshiány súlyosan károsíthatja az egészséget

Kárpátalja.ma Egészség

Súlyos következményei lehet az alváshiánynak. Ha tartósan nem alszunk eleget, az immunrendszer legyengül, a sejtek regenerációja pedig lelassul, ami számos betegség forrása lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az alváshiányt a modern kor egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémájaként tartja számon, nem véletlenül. Egyes kutatások szerint ugyanis a tartós alváshiány olyan sejtkárosodásokat okozhat, amelyek hosszabb távon súlyosabbak, mint a dohányfüst által kiváltott folyamatok. Ráadásul ez a rossz szokás szinte észrevétlenül telepszik ránk anélkül, hogy tudnánk, mennyit ártunk vele magunknak. 

Az alváshiány következményei

Egy átlagos felnőttnek napi 7-8 óra pihenésre van szüksége ahhoz, hogy a teste megfelelően regenerálódjon, olajozottan működjön. Ha rendszeresen kevesebbet alszik ennél, az nem csak másnap bosszulja meg magát: a tartós alváshiány valódi egészségügyi kockázattá válhat, amely kapcsolatba hozható a többi között szív- és érrendszeri betegségekkel és anyagcsere-problémákkal.

Az alváshiány azonnal érezhető: kimerültség, koncentrációzavar, ingerlékenység vagy lassabb reakcióidő mind a kevés pihenés jelei lehetnek. Hosszabb távon azonban ennél súlyosabb következmények is kialakulhatnak. Lássuk, milyen betegségeket okozhat a tartós alváshiány a Harvard Egyetem kutatói szerint.

  • Cukorbetegség: már napi öt-hat óra alvás is megduplázza a prediabétesz és a 2-es típusú cukorbetegség diagnózisának kockázatát a napi hét-nyolc órás alváshoz képest. Ennek oka, hogy az alváshiány befolyásolja a hormonrendszert, különösen az étvágyat és az energiaigényt szabályozó hormonokat, ami elhízáshoz vezethet.
  • Magas vérnyomás: a kevesebb, mint hét óra alvás növeli a magas vérnyomás kockázatát is, két felmérésben részt vevő több mint 700 000 ember adatainak elemzése szerint. Az összefüggés különösen erős volt a nők és a fiatalabb felnőttek körében. Azoknál, akik rendszeresen nagyon rövid ideig alszanak (négy, vagy kevesebb órát éjszakánként), kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki magas vérnyomás, mint azoknál, akik hét órát aludtak éjszakánként.
  • Szívbetegség: azok között, akik hosszú távon hat óránál kevesebbet alszanak éjszakánként, közel háromszorosára nőhet különféle szívbetegségek kockázata.
  • Stroke: a kevés alvás a szélütés megnövekedett rizikójával is együtt jár, különösen azoknál, akik egyébként teljesen egészségesek. 
  • Mentális betegségek: a krónikus kialvatlanság összefüggésbe hozható a hangulatzavarokkal, például a szorongással; valamint a memória és a koncentráció romlásával is. Egy ezer ember bevonásával végzett vizsgálat eredményei szerint ráadásul a normális alvókkal összehasonlítva azoknál, akik álmatlanságról számoltak be, négyszer nagyobb valószínűséggel alakult ki súlyos depresszió. 
  • Korai halálozás: azok a férfiak, akik éjszakánként rendszeresen csak hat órát vagy annál kevesebbet alszanak, gyakrabban halnak meg idő előtt, mint kipihentebb társaik. Bár nőkre vonatkozó vizsgálatról nem tudunk, valószínű, hogy rájuk is pusztítóan hat a tartós alváshiány. 

Mit tehet a jobb alvásért?

A következő életmódbeli lépések segíthetnek abban, hogy eleget és jól aludjon:

  • Legyen rendszeres alvási rutinja! Feküdjön le és keljen fel mindig nagyjából ugyanabban az időben!
  • Kerülje a koffeint lefekvés előtt, mert stimuláló hatása miatt zavarja az elalvást.
  • Ne dohányozzon! A nikotin élénkítő hatása miatt a dohányosok gyakrabban küzdenek alvásproblémákkal és alváshiánnyal.
  • Tegye kényelmessé a hálószobát! Sötétítse el, tartsa hűvösen, és amennyire lehet, csökkentse a zajt!

Forrás: hazipatika.com