Dióhéjban: a PCR-teszt és a CoViD-19

Lassan eltelt egy év a legelső ismert CoViD-19 megbetegedéses eset rögzítése óta. Akkor még talán senki sem gondolta, hogy egy olyan világjárvány születésének lehetünk tanúi, amelynek a további alakulása – nem beszélve az elmúltáról – a cikk írásának idején még közel sem világos.

A pandémia (világjárvány) az élet nagyon sok területén érezteti hatását: a gazdasági termelés visszaesése, határátlépési és kijárási korlátozás, határzár, távoktatás stb. kifejezések mind-mind ismerősen csenghetnek fülünkben. Az emberek sokféleképpen reagálják le a kialakult helyzetet: sokak szerint valamiféle átverés az egész, egy vezetői elit ilyen és ehhez hasonló eszközök segítségével próbál irányítást gyakorolni az embertömegek felett. Sokak szerint a megbetegedés veszélye igenis valós, ugyanakkor számos esetben túlzónak találják a bevezetett intézkedéseket. Az tény, hogy jelenlegi tapasztalataink alapján a betegség halálozási rátája több hírhedt kórhoz képest meglehetősen alacsony (jelenleg 2,4-2,5%), azonban mindenkiben átértékelődnek a pusztán statisztikai adatok akkor, amikor ismerősi körben, netalán családon belül történik megbetegedés. Ráadásul a legveszélyeztetettebbek az idősebb korosztályba tartozók, akik gyakran más betegségekkel is kénytelenek együtt élni.

A SARS-CoV-2 a koronavírusok családjába tartozó vírus, mely súlyos, akut légzőszervi szindróma képében jelentkező betegséget (CoViD-19) okoz. Már a járvány kezdeti szakaszában kiemelt fontossággal bírt a vírusfertőzés tényének megállapítása, illetve a tünetek részbeni hasonlósága folytán (magas láz, fáradékonyság, köhögés, végtag- és izomfájdalmak, nehézlégzés, tüdőgyulladás stb.) a más kórokozók által okozott betegségektől való megkülönböztethetőség. Jelenleg számos különböző klinikai teszt segítségével állapítható meg a fertőzöttség ténye. Ezeknek a teszteknek a segítségével kimutatható a szervezetben légúti mintából a vírus örökítőanyaga (PCR-teszt), valamint a vírust körülvevő fehérjeburok (antigén teszt), továbbá a vérből a szervezet immunválaszát jelző antitestek megjelenése. Ezek az eljárások a vírusfertőzés okozta megbetegedés más-más szakaszában alkalmazhatóak, az általuk szolgáltatott eredmények információtartalma más és más, megbízhatóságuk is eltérő (több tényező függvénye), ugyanakkor fontos szerepet töltenek be a diagnosztikai láncban.

A PCR-teszt (polymerase chain reaction, polimeráz láncreakció – a szerk.) a legjobb és legérzékenyebb vizsgálati módszer az aktuálisan zajló fertőzés megítélésére. A betegséget okozó vírus RNS alapú örökítőanyagát mutatja ki a vizsgált mintából, amely igazolja a vírus jelenlétét a légutakban. A vizsgálat során az orr- vagy szájgarat nyálkahártyájáról vesznek mintát, a vizsgálat eredményére 24-48 órát kell várni.

Igen magas szenzitivitással és specificitással rendelkezik. A szenzitivitás azt mutatja, hogy a valóban beteg személyeknek (azaz beteg + álnegatív beteg) hány százalékát teszik ki a pozitív eredményt mutató betegek. A specificitás annak felel meg, hogy a nem beteg személyeknek (azaz nem beteg + álpozitívak) hány százalékát teszik ki az összes negatív eredményt mutató nem beteg személyek.

A tesztelési módszer azért lehet kiemelkedő hatékonyságú, mert az eljárás során kimondottan a vírus RNS-ének meghatározott szekvenciái alapján létrehozott DNS-szakasz halmozódik fel a mintában, amit a műszer detektál. A kimutatás lehetséges hibái is inkább a helytelenül kivitelezett mintavételnek és mintakezelésnek tudhatóak be. Előfordulhat még az is, hogy a mintavétel időpontjában a vírus bár a szervezetbe ugyan bekerült, de még/már nincs jelen az orr- vagy szájgarat nyálkahártyájában, ami álnegatív eredményt ad. Fontos megjegyezni, hogy a PCR-teszt mindaddig pozitív eredményt adhat, amíg vírusok vagy a vírus örökítőanyagának darabjai ürülnek a szervezetből.

Láthatjuk tehát, hogy a vírusfertőzés kimutatására több lehetőség is adódik, amelyek fontos szerepet kapnak a járványügyi intézkedéseket illetően. A következő jelentős állomás a járvány leküzdésében az oltóanyag előállítása lesz, melyen a világ számos laboratóriumában dolgoznak. A vakcinációra azonban még várnunk kell, addig is vigyázzunk magunkra, s igyekezzünk betartani a járványügyi intézkedéseket embertársaink és saját egészségünk érdekében egyaránt.

Molnár Ferenc

Kárpátalja.ma