Diszbiózist is okozhat az antibiotikumszedés

Bár az antibiotikumok sok problémára kézenfekvő, hatékony és gyors megoldást nyújtanak, a túlzott használatuknak számtalan negatív következménye lehet.

Ahogy azt korábban írtuk, az antibiotikumok olyan anyagok, amelyek meggátolják a mikroorganizmusok növekedését, fejlődését a szervezetben, és sok esetben el is pusztítják azokat. A legtöbb ilyen típusú anyagot maguk a mikroorganizmusok termelik. Például az első antibiotikumot, az Alexander Fleming által előállított penicillint, amely egy speciális penészgomba anyagcsere-terméke. Bakteriális fertőzések esetén használjuk, és a leggyakrabban orvosaink írják fel nekünk.

Azzal nem lehet vitatkozni, hogy az antibiotikumok tényleg gyorsan, akár pár órán belül segítenek a fertőzések legyőzésében és a terjedésük megállításában – olvasható a Dél-kaliforniai Egyetem alá tartozó Keck Medicine oldalán. Egyes műtétek előtt is szokták használni őket, megelőzés céljából. A legtöbb tabletta formájában kapható, így a használata bárki számára egyszerű, súlyosabb esetben pedig infúzióként is adhatják, a gyorsabb hatás érdekében.

Az előnyök mellett azonban érdemes tisztában lennünk a veszélyekkel is, amelyek a túl sok és nem megfelelő használatból adódhatnak.

Ellenállóbb baktériumok

Már mi is felhívtuk arra a figyelmet, hogy egyes antibiotikumok idővel nem használnak azok ellen a baktériumok ellen, amelyeket korábban el tudtak pusztítani. A baktériumok ugyanis kiválóan alkalmazkodnak a környezetükhöz, és képesek megtanulni védekezni: rezisztenssé válnak, az ellenálló törzsek pedig aztán tovább szaporodnak. Sőt, ezt a tulajdonságot más fajtájú baktériumoknak is átadhatják. Idővel így olyan szuperbaktériumok jöhetnek létre, amelyek ellenállnak minden antibiotikumnak. Ahogy a Mayo Clinic oldalán olvasható, a folyamat természetes és normális, azonban a túl sok antibiotikum használata miatt nagyon felgyorsult.

Az amerikai Betegségkezelési- és Megelőzési Központra hivatkozva azt írják, hogy az emberek egyharmada akkor is használ antibiotikumot, amikor nincs is rá szüksége. Egyáltalán nem segítenek az antibiotikumok megfázások, influenza, egyes fül-, illetve arcüreg-gyulladás, gyomorvírusok, vagy covidos megbetegedések esetén. Ha vírusfertőzés esetén antibiotikumot szedünk, az azokat a baktériumokat támadja meg, amelyek igazából hasznosak, vagy nem okoznak betegséget. A helytelen használat tehát lehetőséget teremthet arra, hogy a potenciálisan káros baktériumok felváltják az ártalmatlanokat.

A rezisztenciának pedig súlyos következményei lehetnek: súlyosabb, sokáig tartó megbetegedések, hosszabb felépülések, gyakoribb kórházi kezelések.

A bélflóra pusztítója

A bélflóra vagy bélmikrobiom az egész emésztőrendszerünkben jelen lévő baktériumok és mikroorganizmusok összességét jelenti, és kulcsfontosságú szerepet játszik többek között az emésztésünk és az immunrendszerünk működésében. Amikor antibiotikumot szedünk, akkor viszont nemcsak a „rossz” (tehát a megbetegedést okozó), hanem a jó (a szervezet számára hasznos) baktériumokat is elpusztítjuk – ez pedig a bélflóra kényes egyensúlyának felborulásához vezet.

Dr. Tamási József belgyógyász szerint súlyos terhet jelent a szervezetre nézve, ha a baktériumok egy része elpusztul. „Ez egy nagyon bonyolult társadalom: az egyik faj féken tudja tartani a másikat, de csak akkor, ha megfelelő mennyiségben vannak jelen. A legkritikusabb a sokszínűség csökkenése: ha kevesebb fajta baktérium él a bélflórában, az nagy hatással van az élettani folyamatokra” – mondta. Mindez egy ördögi körhöz vezet.

A felborult flóra az ellenállóképességet is gyengíti – ekkor pedig újra szükség van antibiotikumra, ami tovább rontja az összetételt – magyarázza.

A bélflóra felborulásának egyik következménye a diszbiózis. Ez a betegség járhat hasmenéssel, székrekedéssel, émelygéssel, kimerültséggel, vizelési nehézségekkel, koncentrációs zavarokkal, és akár szorongással és depresszióval is – írja a Healthline.

A felborult egyensúly ezen kívül gombás fertőzéshez vezethet a szájban vagy a torokban (ezt nevezik szájpenésznek is), vagy az emésztőrendszerben. Amennyiben pedig húgyúti fertőzéseket kezelnek ilyen készítménnyel hüvelyi gombás fertőzés alakulhat ki.

Egyéb mellékhatások

A Medical News Today gyűjtése szerint előfordulhat, hogy az antibiotikum interakcióba lép valamilyen más gyógyszerrel, amit szedünk. Ez járhat émelygéssel, fáradtsággal, illetve azzal, hogy az egyik készítmény emiatt gyengébb hatást fejt ki. Ezért (is) nagyon fontos, hogy az orvosaink is tisztában legyenek minden általunk szedett gyógyszerrel, hogy a megfelelő antibiotikumot írják fel.

Egyes gyógyszerek, köztük bizonyos antibiotikumok is vezethetnek fényérzékenységhez, amikor a bőr erősen reagál a napfényre. Ritkább esetben súlyos allergiás reakciót is kiválthatnak egyes készítmények.

Sok a tévedés

Hogy mindezt elkerüljük, a legjobb, ha minél kiegyensúlyozottabb életmódot folytatunk, ezzel erősítve a szervezetünket. „A mozgás jelentősen tudja javítani a bélben lévő életképességet. A dohányzás révén a füst, vagy a cukros italok mind lejutnak az emésztőrendszerbe, és pusztítják a baktériumokat. Nem tud szaporodni, újraéledni vagy megerősödni egy-egy törzs, ami nagyon fontos lenne” – magyarázza Dr. Tamási József.

Ha pedig már megbetegedtünk, akkor semmiképpen se kezdjük el szedni a korábbról megmaradt antibiotikumot, orvosi felügyelet nélkül. Ugyanígy egy családtag vagy más ismerős készletéből megmaradt tablettákhoz se nyúljunk – hívja fel rá a figyelmet Christopher Curley a Healthline oldalán. Általában nem rohanunk a gyógyszertárba leadni a megmaradt tablettáinkat, hanem a gyógyszeres szekrényünkben végzik, de más készítményekkel (például egy fájdalomcsillapítóval) ellentétben itt a későbbi felhasználás kockázatos.

Egészségügyi szakember nélkül ugyanis nem tudhatjuk, hogy milyen fertőzésünk van, és hogy arra használ-e egyáltalán az otthon talált antibiotikum. Sőt, ha valamilyen vírust kaptunk el, akkor nemcsak feleslegesen szedjük, hanem még ártunk is vele. Az antibiotikumoknak ugyanis számtalan mellékhatása lehet; ha szakember írja fel, felkészíthet ezekre, és van kihez fordulnunk a kérdéseinkkel.

Ha viszont már elkezdtük szedni, akkor azt az orvos előírásainak megfelelően tegyük! Tehát ne hagyjuk abba a kúra vége előtt azért, mert elmúltak a tüneteink, mert ez még nem jelenti azt, hogy meg is gyógyultunk. Könnyen lehet ugyanis, hogy ilyen esetben rövid időn belül újra kell kezdenünk a kezelést, sőt, a baktériumok rezisztenciájához is hozzájárulhatunk ezáltal.

Globális probléma

Egyes országokban, mint például az Egyesült Államokban ugyan csak receptre kaphatók az antibiotikumok, de akinek nincs biztosítása, nem feltétlenül engedheti meg magának, hogy orvoshoz forduljon, így a már meglévő készletét veszi elő, vagy mástól kér. Más országokban pedig vény nélkül is kiválthatók az ilyen készítmények, ezáltal pedig gyakorlatilag bárki bármikor hozzájuk juthat. Ehhez még hozzájárul az a jelenség is, hogy az emberek a Google alapján állítanak fel diagnózist, és keresnek megoldást a problémáikra.

Dr. J.D. Zipkin belgyógyász és gyermekorvos szerint a betegeknek is több ismeretre lenne szükségük a témával a kapcsolatban, és az orvosoknak is meg kellene változtatniuk a szokásaikat, ha az antibiotikumok felírásáról van szó.

Ahogy Dr. Ayo Moses háziorvos a Healthline-nak: „Az egész társadalmunk elhitte, hogy ha fertőzésről van szó, akkor mindenképpen antibiotikumra van szükség. Mi, orvosok is megrekedtünk az alulkezelés és a túl sok felírás miatti aggodalom bonyolult körfogásában.”

Forrás és nyitókép: hazipatika.com