Miért nehéz abbahagyni a dohányzást?
A magyarországi lakosság csaknem 30 százaléka rendszeresen dohányzik, beleértve az e-cigaretta-használókat is. A függőséget a nikotin okozza, amiből a dohányzónak egyre többre és többre van szüksége. A nikotin káros hatásaival, az elvonási tünetekkel és a leszokással kapcsolatos legfontosabb információkat az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakemberei szedték össze.
A nikotin egy erős függőséget okozó szer, amely a dohányzás, illetve a nikotintartalmú termék használata során, a beszívott aeroszollal vagy a szájban kioldódva kerül a szervezetbe, majd a száj nyálkahártyáján, illetve a tüdőn keresztül szívódik fel. A nikotin azonban számos káros hatást gyakorol a szervezetünkre: károsítja az erek falát, gátolja az oxigénszállítást a vérben, idő előtti érelmeszesedést és szívinfarktust okozhat, a várandósság alatt pedig nemcsak károsítja az egészséges magzati fejlődést, hanem a későbbi függőség kialakulására is hajlamosíthat.
Miért okoz a nikotin függőséget?
A tüdő erein keresztül felszívódó nikotin pár másodperc alatt eljut az agyba, majd stimulálószerként fejti ki a hatását az idegrendszerben: először élénkséget okoz, majd fokozza a dopamin-elválasztást, ami megkönnyebbülést, kellemes érzést idéz elő. A nikotin azonban gyorsan kiürül, és körülbelül 30-120 perc után erősen jelentkezik a megvonási tünet, amely feszült sóvárgással, kedvtelenséggel és nyomottság érzésével jár. Emiatt a nikotinfüggő újra rá akar gyújtani, hogy visszakerüljön a korábbi állapotba. Az újabb nikotinadag pedig látszólag nyugtató hatást fejt ki, és a dopaminszint ismét megemelkedik, azonban ez az érzés inkább a nikotin iránti vágy kielégítéséből fakad, emiatt pedig súlyos függőséghez vezet.
A dohányzók ezután folyamatosan próbálják fenntartani a kívánt nikotinszintet, azonban az ismételt használattal a receptorok nikotinra való kezdeti érzékenysége csökken. Emiatt tehát egyre többször kell a cigaretta vagy más nikotintartalmú élvezeti termék után nyúlniuk a függőknek, hogy elérjék ugyanazt a hatást, amit korábban. A függőség egyértelmű jele, ha valaki még sportolás után, kirándulás közben vagy betegen sem tudja megállni, hogy elszívjon egy cigarettát. A dohányzó emellett még úgy sem tudja elhagyni a dohányzást, hogy egyébként tisztában van azzal: rossz szokásával nemcsak a saját, de a környezetében lévők egészségét is károsítja.
Milyen tünetekkel jár a nikotinmegvonás?
A nikotin hirtelen megvonása fizikai és pszichés tüneteket egyaránt kiválthat, éppen ezért rendkívül nehéz abbahagyni a dohányzást. A hangulatingadozást, az ingerlékenységet, a nyugtalanságot és a csökkent koncentrálóképességet a központi idegrendszer megváltozott működése váltja ki. Ilyenkor rövid élettani hatások is jelentkeznek, például megnő a vérnyomás és a pulzusszám, ami fejfájást okozhat. Emellett az alvászavar is gyakori mellékhatása a nikotinmegvonásnak. Egyeseknél ez álmatlanságban, míg másoknál a nap folyamán fellépő fáradtságérzetben és aluszékonyságban nyilvánul meg. Ezeknek a tüneteknek is a dopaminszint zavarához van köze, ez a hormon ugyanis az alvásszabályozásban is szerepet játszik.
A dohányzás abbahagyása után gyakran jelentkezik fokozott étvágy is. Az addig magasan tartott vércukorszint ugyanis lecsökken, emiatt pedig a nikotinfüggő ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy szénhidrátokat, édességeket fogyasszon, amivel ki tudja elégíteni a hirtelen jelentkező és gyakran megmagyarázhatatlan éhséget. A pótcselekvésként szolgáló nassolás természetesen jellemzően súlygyarapodáshoz vezet.
Sokan megijednek, amikor a dohányzásról való leszokás után tartós köhögés lép fel. Bármennyire is furcsának tűnik, ebben a szakaszban a köhögés nem annak a jele, hogy rosszabbodik a tüdő működése, éppen ellenkezőleg. Előfordulhat, hogy influenzaszerű állapot is jelentkezik, amelyet enyhe láz, rossz közérzet és testfájdalmak jellemeznek pár napig. Ez egyszerűen csak a test hirtelen jelentkező, erőteljes válasza egy ismeretlen helyzetre. A tüdő és az agy mellett az emésztőrendszer is reagál a nikotinmegvonásra. A belek mozgékonysága és összehúzódása megváltozik, ami lelassítja az étel emésztésének sebességét. Hat leszokó személy közül egynél székrekedés lép fel, amely általában egy-két hétig tart. Elegendő folyadék fogyasztásával és a rostbevitel növelésével azonban hozzájárulhatunk a bélmozgások mielőbbi normalizálásához.
Mi segíthet a leszokásban?
Fontos tudni, hogy a fent említett tünetek csak átmenetiek. Általában 24-72 órán át jelentkeznek intenzíven, a későbbiekben azonban enyhülnek, és nagyjából 3-4 hét alatt meg is szűnnek. A tünetek erőssége és megélése egyénenként változó, a sóvárgás viszont jellemzően még hosszú ideig fennmarad. A leszokást elsősorban az elhatározás és a motiváció tudja segíteni, ám emellett rendelkezésre állnak olyan leszokást támogató gyógyszerek és programok, amelyek hatékonyan és hosszú távon nyújtanak megoldást. Ezt a célt szolgálja a Korányi Intézet Gond egy szál se! elnevezésű applikációja is, amely segít a leszokás iránti motiváció fenntartásában és a visszaesés megelőzésében.
Forrás: hazipatika.com