Ez történik a szervezettel C-vitamin nélkül

A közelmúltban Ausztráliából és Kanadából is skorbutos megbetegedést jelentettek. A szakértő szerint a súlyos C-vitamin-hiány nem csak történelemkönyvekben fordul elő.

A C-vitamin számos testi folyamatban kulcsfontosságú szerepet tölt be. Elengedhetetlen például a kollagéntermelődéshez – a kollagén pedig a bőr, az erek, a csontok és kötőszövetek egészségének megőrzéséhez. C-vitamin nélkül szervezetünk nem tudja megfelelően regenerálni szöveteit, begyógyítani a sebeket, vagy akár felvenni a harcot a fertőzésekkel szemben. Mindez olyan tünetekhez vezet, mint a fáradtság, gyengeség, ínyvérzés, -gyulladás, a fogak kilazulása, ízületi és izomfájdalmak, gyakori véraláfutások, a bőr szárazsága, durvasága, lassú sebgyógyulás, vérszegénység, illetve a fokozott fertőzéshajlam.

A súlyos C-vitamin-hiány okozta tünetegyüttest skorbutnak nevezzük. Mint azt Lauren Ball közegészségügyi szakértő, a Queenslandi Egyetem kutatója írja a The Conversation oldalán, a skorbut különösen a nagy hajós utazások korszakában, a 15. és 18. század között fordult elő gyakran. A tengerészek és felfedezők hosszú időn keresztül tengődtek csekély ételadagokon, friss élelmiszerek nélkül. Vasco da Gama legénysége is súlyos panaszokkal küzdött 1497-1499 között az Indiába szervezett expedíció során, sokan meg is haltak közülük. A 16-18. században számos hasonló betegséghullám ütötte fel a fejét még olyan híres történelmi felfedezők hajóin is, mint Ferdinand Magellan és Sir Francis Drake. Fordulópontot a brit tengerész orvos, James Lind kísérlete hozott 1747-ben, aki az elsők között figyelte meg, hogy a citrusfélék fogyasztása csökkenti a skorbut kockázatát. A Brit Királyi Haditengerészet 1795-ben tette kötelezővé flottájában, hogy a hajókon szolgáló tengerészeknek biztosítsanak citrom- vagy limelevet az utak során, noha magát a C-vitamint akkor még nem ismerték.

Ma is fennáll a skorbut veszélye

Cikkében Ball rámutat, hogy bár a modern élelmiszer-ellátás mellett lényegesen kisebb a kockázat, azért napjainkban is kialakulhat súlyos C-vitamin-hiány. A közelmúltban két, egymástól független esettanulmány is skorbutos megbetegedésről adott hírt. Az egyik leírás fókuszában egy középkorú férfi áll Nyugat-Ausztráliából, míg a másik egy 65 éves kanadai nő esetét mutatja be részletesen. Mindkét beteg alsó végtagi gyengeséggel és bőrpanaszokkal fordult orvoshoz, és eleinte egyiküknél sem gyanították, hogy skorbut állna a tüneteik hátterében. Végül azonban fény derült a vitaminhiányukra, és miután magas dózisban kaptak C-vitamint, állapotuk javulni kezdett, mígnem teljesen felépültek. Mindkét tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy kezeletlenül a skorbut érgyulladáshoz és potenciálisan végzetes vérzéshez vezethetett volna.

Egy tavaly megjelent ausztrál felmérés, amely Új-Dél-Walesben mérte a lakosság C-vitamin-ellátottsága és a társadalmi-gazdasági helyzet közötti összefüggéseket, arra az eredményre jutott, hogy a vizsgált népesség több mint fele enyhe vagy számottevő C-vitamin-hiánnyal küzd. Elsősorban a vidéki és kevésbé jómódú területeken élőket érintette erősen a probléma. A legfrissebb hazai felmérés, a 2019-es országos táplálkozási vizsgálat (OTÁP) szerint a magyar felnőttek körében az átlagos napi C-vitamin-bevitel eléri, sőt, meg is haladja a férfiaknak ajánlott 90 és a nőknek javasolt 80 milligrammot. Kivételt ezalól a 18-34 éves férfiak jelentettek, akik nem érték el az említett beviteli értéket.

Mi vezethet skorbuthoz?

A kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás napjainkban sem elérhető mindenki számára – hívja fel a figyelmet Lauren Ball. A kockázatot ezzel együtt többféle tényező is fokozza.

• Szegényes táplálkozás: pénzügyi szegénység, élelmiszer-biztonsági megfontolások és étrendi döntések egyaránt szerepet játszhatnak abban, ha valaki nem jut elegendő C-vitaminhoz. E szempontból az sem kockázatmentes, ha túlzottan is ultrafeldolgozott élelmiszereken alapul a mindennapi étrendünk a tápanyagdús friss élelmiszerek helyett.
• Élelmiszer-sivatagok: a kifejezés mindazon területeket magába foglalja, ahol korlátozott a friss és megfizethető gyümölcsökhöz és zöldségekhez való hozzáférés. Ilyen területek szerte a Földön mindenütt nagy számban előfordulnak, így Európában is.
• Megélhetési válság: a társadalom jelentős része nem engedheti meg magának a friss zöldségek és gyümölcsök megvásárlását, ami a tápanyagokhiányok kockázatát is fokozza.
• Fogyókúrás módszerek: a szigorú súlycsökkentő diéták szintén zavart okozhatnak a szervezet tápanyag-ellátásában. Egy 2012-es dán esettanulmány például egy gyomorszűkítő műtéten átesett beteg történetét mutatja be, akinél az operációt követő szegényes étrend következtében lépett fel skorbut.
• Mentális betegségek és étkezési zavarok: depressziótól az anorexiáig számos mentális zavar súlyos élelmiszer-megvonáshoz vezethet. 2020-ban például egy 16 éves lány került kórházba skorbut miatt Kanadában, aki szintén testképzavara miatt nem táplálkozott megfelelően.
• Elszigeteltség: az idősek körében, főként azoknál, akik egyedül vagy idősotthonban élnek, gyakran előfordul, hogy nem tudják megfelelően ellátni magukat, beleértve az ételkészítést is. Ez szintén étrendi és tápanyag-ellátási problémák alapját képzeheti.
• Betegségek: emésztőrendszeri kórképektől a felszívódási zavarokon át a súlyos allergiák és intoleranciák miatt bevezetett diétás megszorításokig megannyi egészségügyi oka lehet, ha valaki nem fogyaszt elég C-vitamint, vagy a vitamin nem tud hatékonyan felszívódni a szervezetében.

Naponta ennyi C-vitaminra van szükségünk

Mint ugye említettük, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) hivatalos állásfoglalása férfiak számára 90, nők számára 80 milligrammban határozza meg a napi átlagszükségletet, magyarán ennyi C-vitamint kellene mindennap magunkhoz vennünk. És hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Nos, az amerikai mezőgazdasági minisztérium tápanyag-adatbázisa alapján egyetlen közepes méretű kaliforniai paprika 152 milligramm C-vitamint tartalmaz, míg egy átlagos narancs több mint 80 milligrammot. De a paprikák és citrusfélék mellett remek forrásnak számít a friss brokkoli, káposzta, paradicsom, szamóca, kivi, vagy éppen a spenót és a zöldborsó egyaránt. Emellett étrend-kiegészítők segítségével is biztosíthatjuk szervezetünk C-vitamin-igényét. Vízben oldódó vitaminként észszerű bevitel mellett nem kell túladagolástól tartani, a felesleg egyszerűen kiürül a vizelettel. Mindazonáltal Ball szerint napi 2000 milligrammnál semmi esetre sem javasolt több C-vitamint fogyasztani.

Forrás: HáziPatika.com

Nyitókép: studyfinds.org