Kristálycukor: barát vagy ellenség?

Szerző: | 2020.09.29., 08:34 | Egészség

Fotó: Kárpátalja.ma

Ha elgondolkodnánk azon, hogy melyek azok az élelmiszeripari termékek, amelyeket szinte kivétel nélkül, minden nap fogyasztunk, akkor a kristálycukor valószínűleg mindenkinek szerepelne a listáján. Ez a fehér színű, édes ízű, az előállítása során apró kristályokat alkotó anyag nélkül ma már elképzelhetetlenek a napjaink. Azonban ez nem mindig volt így!

Az otthonainkban állandó vendégnek számító kristálycukor (tudományos nevén szacharóz) egy szénhidrát, amelyet két molekularész alkot: egy glükóz (szőlőcukor) és egy fruktóz (gyümölcscukor) alegység. Az már nagyon régen ismert volt az Ázsia déli részén élő népek számára, hogy az ott őshonos cukornádból egy kellemes, édes ízű szirup nyerhető ki. A történelmi adatok szerint először a mai India területén jöttek rá arra az emberek (i.sz. 300 körül), hogy ebből a szirupból miként lehet egy könnyebben szállítható és tartósítható anyagot kinyerni, ami aztán az eltelt évszázadok alatt az egész világon, így Európában is elterjedt, fokozatosan kiszorítva az addig édesítőszerként használt mézet. Ez volt a kristályosított cukor. Ugyanakkor a cukornád Európa mérsékelt égövi területein nem termeszthető sikerrel, így szükségessé vált egy olyan növényt találni, amiből sikerrel vonható ki cukor. A XVIII. század közepén indult útnak az iparágban a cukorrépa sikertörténete, melynek akkoriban a cukortartalma csupán 2-3% volt, míg mára már — a folyamatos nemesítésnek köszönhetően — eléri a 13-19%-ot is. A boltok, bevásárlóközpontok polcain kapható cukor túlnyomó többsége cukorrépából készül.

A finomított cukor tömeges elterjedésével egyidőben jelentősen megemelkedett a 2-es típusú cukorbetegséggel élők száma a világon. A szakemberek szerint egy felnőttnek naponta legfeljebb 5 gramm (nem egészen két kockacukor tömege) iparilag előállított cukrot volna szabad fogyasztania. Ez a mennyiség egy vagy két csésze kávé édesítésére alkalmas, tehát az emellett vagy az ezen kívül elfogyasztott sütemény, csokoládé vagy üdítőital többletbevitelt eredményez a cukorfogyasztás szempontjából. Az állandó, folyamatos túlzott cukorbevitel nemcsak a koncentrálóképességet csökkenti, de függőséget is okozhat, emeli az inzulinszintet, amivel a szervezetet a felhalmozásra buzdítja, s a mozgásszegény életmóddal karöltve nagyban hozzájárulnak az elhízáshoz. Lebontása B1-vitamint von el a szervezetből, s így ingerültséghez és agresszióhoz vezethet. Serkenti az adrenalin termelődését, s túlzott adrenalin-túlpörgést, székrekedést, légzési panaszokat és további stresszes tüneteket okozhat. Megköti a vérben a húgysavat, amely köszvényt eredményezhet. A szervezet, hogy a vér savtartalmát közömbösítse, kalciumot von ki a csontokból, csontritkulást és fogszuvasodást idézve elő.

Mivel helyettesíthető a répacukor a háztartásokban? Például mézzel, melyben közel 200 féle tápanyag található, köztük ásványi anyagok, vitaminok, aminosavak. Jó hatással van a szívműködésre és a vérkeringésre, segíti a vese és a máj tevékenységét, baktériumölő. Magas kalóriaértékénél fogva viszont túlzott mértékű bevitele elhízást okozhat.

Jó alternatíva lehet a nyers nádcukor, amely finomítatlan élelmiszer, italként árusítják, s nem összetévesztendő a kristályos, azaz finomított nádcukorral. Nagy mennyiségben tartalmaz nyomelemeket, B-vitaminokat, ásványi- és melaszanyagokat.

Említést érdemel még a gyümölcscukor is, mely lassan bomlik le a szervezetben, emiatt nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, cukorbetegek is fogyaszthatják. Természetes forrásai főként a gyümölcsök és a méz, ugyanakkor természetesen mértékkel fogyasztandó.

Egyre gyakoribbak a mesterséges édesítőszerek, melyek akár 300-szor is édesebbek lehetnek a szacharóznál, ugyanakkor hosszú távú egészségügyi hatásaik nem minden készítmény esetében tisztázottak egyértelműen.

A felsoroltakon kívül persze szép számmal léteznek még alternatívák a kristálycukor pótlására, ugyanakkor mindegyik csak mértékkel fogyasztható. Az egészséges, zöldségben és gyümölcsökben gazdag, változatos étrendet azonban semmi sem pótolja.

Molnár Ferenc

Kárpátalja.ma

Про діяльність комісії обласної ради з питань освіти та культури

Про діяльність комісії обласної ради з питань освіти та культури

У нашому циклі статей, метою яких є те, щоб виборці та зацікавлені особи зрозуміли вагу та роль участі депутатів-угорців у місцевій адміністрації, ми вже розглядали питання інфраструктури (доріг та державних установ), гуманітарної допомоги та концепції розвитку Берегова та району. У цій статті ми розглянемо, як д-р. Ілдіко Орос, депутат обласної ради, президент Закарпатського Угорськомовного...

Pin It on Pinterest

Share This