2015. augusztus 10., hétfő
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Lőrinc – latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Egy nemzet akkor hal meg igazán, ha elfelejti múltját, ha két kézzel tépi ki önnön gyökereit!”
Fonyódi Tibor
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93776b-b970″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM
Lőrinc napja
A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom.
Forrás: Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Fábry Zoltán (Stósz, 1897. augusztus 10. – Stósz, 1970. május 31.) Csehszlovákiai magyar író, publicista, kritikus. Kritikusként és szerkesztőként figyelemmel kísérte a kárpátaljai irodalmi életet. Ő fedezte fel a beregszászi születésű Tamás Mihályt, nagyra értékelte a munkácsi Sáfáry László és a bátyúi Simon Menyhért költészetét, a nagyszőlősi Neufeld Béla írásait. Szoros baráti kapcsolatban állt a lapszerkesztő-pedagógus Czabán Samuval és vejével, Ilku Pállal, akinek Lendület című regényét a Korunkban (1937) ismertette. Többször járt Kárpátalján. 1927-31-ben „futárszolgálatot teljesített a Tisza és Prága között.”
1932-ben a Nemzetközi Munkássegély megbízásából Ludwig Rennel bejárta Kárpátalját, az éhező verhovinai falvakat. Útjáról riportkönyvben számolt be. „Az éhség legendája. Kárpátaljai riport” című kis riportkönyvét a kinyomtatás után, még a forgalomba kerülés előtt elkobozták.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Nagyajtay Teréz, jelmeztervező, (1897) Kossuth-díjas születése.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7776b-b970″][vc_column_text]ISTEN BIZIK BENNED!
„Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” (Filippi 2:13)
Ha Istentől kapott látásodat elfogadod, ez azt jelenti, hogy az önbizalmad nagyobb, mint a félelmeid. A kedvelt írónő, Marianne Williamson írta Visszatérés a szeretethez című könyvében: „A legmélyebb félelmünk nem az, hogy alkalmatlanok vagyunk. A legmélyebb félelmünk az, hogy végtelenül erősek vagyunk. Azt kérdezzük magunktól: »Hogy jövök én ahhoz, hogy ragyogó, nagyszerű, tehetséges és bámulatos legyek?« Igazság szerint miért ne lehetnél? Isten gyermeke vagy. Nem szolgálsz a világnak azzal, ha kicsinyes, középszerű életet élsz. Semmi értelme annak, hogy összezsugorodj csak azért, hogy más emberek ne érezzenek félelmetesnek. Arra születtünk, hogy Isten bennünk megnyilvánuló dicsőséget hirdessük. Ha engedjük, hogy ez a fény kiragyogjon belőlünk, azzal akaratlanul is lehetővé tesszük mások számára ugyanezt. Ha megszabadultunk félelmeinktől, jelenlétünk automatikusan felszabadít másokat” Mit jelent ez? Azt, hogy nem kellene félnünk. De mitől nem kellene félnünk? Nem kellene félnünk önmagunktól, saját képességeinktől és talentumainktól. Soha nem fogod tudni magadévá tenni Istentől kapott rendeltetésedet, ha nem hiszel magadban. Ez az önbizalom pedig abból fakad, hogy tudod: Isten az, aki munkálja benned mind azt az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően. Azért kaptad Istentől ezeket a különleges képességeket, mert terve van veled: ” békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek” (Jeremiás 29:11).
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2776b-b970″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Lőrinc diakónus, vértanú
Szent Lőrinc példája a szolgálat példája. Egészen Isten szolgálta a vértanúságig. Én is szeretném egészen Istennek adni magamat. Egészen Őt szolgálni szavaimmal, tetteimmel.
Valeriánus császár keresztényüldözése idején, II. Sixtus pápa tanítványa és kiváló tulajdonságai miatt, fiatal kora ellenére fődiakónus volt. Mint ilyen a pápa oldalán segédkezett a szent áldozat bemutatásánál, az egyházi javakat őrizte és a szegényeket gondozta.
Amikor Sixtus pápát elfogták, szomorúan kérdezte: „Atyám, hová mész fiad nélkül?” De a pápa megvigasztalta, hogy néhány nap múlva követni fogja, de addig szét kell osztania az Egyház javait a szegények között, hogy a pogányok kezére ne kerüljön. Feladatát elvégezte. Közben megtudták, hogy ő a vagyon őrzője és elfogták. Amikor az Egyház vagyonát követelték, elővezette a betegeket és a szegényeket. Kegyetlenül megkínozták. A fogságban vakokat gyógyított meg, a megtérteket megkeresztelte. Végül a prefektus parancsára tüzes rostélyra fektették, és elevenen elégették 258. augusztus 10-én. Sírja fölé Nagy Konstantin császár bazilikát emelt, mely egyike Róma hét fő templomának.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]