2015. július 11., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Lili – a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult.

Nóra – az Eleonóra és a Honóra rövidülése.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Nem éveink számán múlik, hogy fiatalok vagyunk-e vagy öregek. A fiatalság a tehetség egyik fajtája.”

Heltai Jenő

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9393be-7950″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szova Péter, Szova-Gmitrov (Hajtóka, Sáros megye, 1894. július 11. – Ungvár, 1984). Helytörténész. A gimnáziumot Eperjesen végezte. Az első világháborúban orosz hadifogságba esett. 1919-ben tért haza. A kassai jogi akadémia elvégzése után az ungvári reálgimnáziumban tanított.  Az 1920-as években az ungvári városházán tisztviselő. Jelentős kulturális tevékenységet fejtett ki Duchnovics Kultúregyesületben és a Skolnaja Pomoscs kiadónál. 1941-ben a Kárpátaljai Tudományos Társaság tudományos szakosztályának munkájában vett részt. A szovjet hadsereg bevonulása után Kárpátalja Ukrajnához való csatolásának híve volt. 1946-ban a Területi Honismereti Múzeum igazgatójává nevezték ki, majd Kárpátalja néptanácsának elnökhelyettese lett. Történelmi, helytörténeti munkákat írt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Ezen a napon született 1819-ben Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató, a finnugor nyelvészet és őstörténet kutatásának megalapozója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-793be-7950″][vc_column_text]RÁZD LE MAGADRÓL!

„…ha kitartóan cselekszitek a jót, és tűritek érte a szenvedést, az kedves az Isten szemében.” (1Péter 2:20)

Észrevetted már, hogy a kacsák hátáról hogy lepereg a víz? Rólad is így kellene leperegnie a bántó megjegyzéseknek. „De hiszen fájdalmat okoztak” – mondod. Állj meg, és gondolkodj el ezen: ha megsértették is érzéseidet, azok akkor is a te érzéseid, másoknak nincs hatalmuk felettük, csak annyi, amennyit te adsz nekik. Az igazság az, hogy szinte mindenki sokkal jobban el van fogadva saját magával, mint veled: ezért te sokkal többet tudsz saját magadról, mint amit mások valaha is tudni fognak. Nem az számít, hogy mások mit mondanak rólad. Az számít, amit Isten mond rólad, és amit te mondasz magadról. Ha tisztában vagy azzal, ki vagy, akkor nem fogod engedni, hogy mások véleménye határozza meg értékedet. Jézus tudta, hogy vádlói tudatlanok, ezért is féltek tőle. Az emberek az ellen harcolnak, amit nem értenek. Hajlamosak neheztelni arra, amit nem tudnak felfogni. Jézus sosem könyörgött senkinek, hogy higgyen benne. Miért? Mert tudta, hogy a feddhetetlenséget összpontosított. Ellenségei azzal vádolták, hogy ördögök szállták meg, de ő nem fordított figyelmet rájuk. Folytatta, amit addig: kiűzte a megszállottakból a gonosz lelkeket. Nem akart jónak tűnni, ő jó volt. Nem próbált szavahihető lenni, ő őszinte és igaz volt. Emberi törekvés, hogy szeretnénk, ha szeretnének, értékelnének, csodálnának, de ellenségeink sosem fogják kímélni hírnevünket. Felül kell emelkedned a rágalmakon, nem szabad hagynod, hogy az, amit mások mondanak rólad, megváltoztassa önmagadról alkotott véleményedet. Légy olyan, mint az újszövetségi hívők: „Ők pedig örömmel távoztak a nagytanács színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért” (Apostolok cselekedetei 5:41).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-293be-7950″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Benedek apát, Európa védőszentje

Nursiai Szent Benedek 480 táján született a közép-itáliai, umbriai Nursziában (ma Norcia). Előkelő származású, Rómában elsőrendű nevelésben részesült. A gót megszállás alatt nyögő Rómában tanult, keresztény lelke nem tudott megbékélni a világ kísértéseivel. Már 14 évesen elhatározta, hogy elhagyja a világot, ezt azonban csak dajkájával közölte.

Előbb egy falusi plébánián Enfidében (ma Affile) élt, de innen is tovább menekült a világ elől. A szabin hegyek közt, Subiaco vidékén, az Anio folyó völgyében vette fel a remeteöltönyt, itt telepedett meg egy barlangban. Három évi magány után pásztorok találtak rá, és vitték hírét az emberek közé. Ezután már sokan zarándokoltak hozzá. Ez a hírnév a világ kísértését is jelentette számára. A vicovarói szerzetesek elöljárójukká választották, de nem akarták őszintén megkomolyítani életüket, sőt még a megmérgezésére is kísérletet tettek, emiatt visszatért barlangjába, Subiacoba.

Egyre több remete vette körül, ezeknek egymásután épített kolostort. Ezekben igazi szerzetes családi élet folyt, ő legszívesebben a kezdők nevelésével foglalkozott. 35 éves remeteségét egy féltékeny pap áskálódása miatt szakította meg, elvándorolt délre, és a Monte Cassino hegyen 529-ben megalapította a bencés rend anyaházát. Templomot és kolostort épített, sok szegényt támogatott, sokakat megtérített, megírta Reguláját, mely ma is a nyugati szerzetesség alapszabálya. Emiatt a nyugati szerzetesség atyjának is szokták nevezni.

Meghalt 547. március 21-én (más forrás szerint 543-ban). Azóta követői, a bencések Európát megtérítették, műveltségre tanították, ma is a társadalom legkiválóbb tagjait nevelik. A 8. századtól július 11-én emlékeznek meg róla. VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyilvánította.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]