2015. július 24., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Kinga – a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult.

Kincső – Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Az igaz szeretet nem követel semmit, a másik fél javát keresi. A szeretetteljes elfogadás pedig a konfliktusok kezelésének feltétele. A követelés és a kényszer a kapcsolatok romlásával jár.”

Gary Chapman

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930c83-55d5″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gyöngyösi István (Radvánc, Ung megye, 1629 – Rozsnyó, 1704. július 24.). Költő, ügyvéd. Apja gazdag eperjesi prókátor volt. Elemi iskoláit feltehetően Ungváron végezte. Klasszikus irodalmi műveltségét Sárospatakon szerezte. Első felesége az Ung megyei nemes Baranyai Gáspár lánya, Baranyai Ilona volt. 1653-tól gömöri táblabíró 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor titkára.  A Wesselényi-összeesküvés leleplezésekor őt is elfogták, de hamarosan az esztergomi érsek segítségével kiszabadult. Feltehetően ekkor tért át a katolikus hitre.

Ügyvédi szolgálatokat tett Zrínyi Ilonának, Drugeth Zsigmond ungvári birtokának is ő volt a fiskusa.  Családja folyamatosan Radváncon lakott, 1669-ben ő is innen keltezi egyik saját kezűleg írt nyugtatványát.

1683-ban Thököly Imre oldalára állt. Ebben az évben szerezte Ének Thököly Imre és Zrínyi Ilona házasságáról. Thököly bukása után Habsburg-párti lett, de később II. Rákóczi Ferencet támogatta.

Korának egyik legnépszerűbb költője volt. Többek között megénekelte Kemény János erdélyi fejedelem tetteit is.

Radvánci szülőházát 1908. szeptember 20-án az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság nagy ünnepség keretében emléktáblával jelölte meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Bay Zoltán fizikus (1900) a német és az angol kutatásoktól függetlenül kifejlesztette a radart, és már 1946-ban radarjeleket irányítottak a Holdra.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70c83-55d5″][vc_column_text]NE LÉGY KÖZÖMBÖS! (2)

„… a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott…” (Jakab 2:17)

Teréz anya mondta: „Napjainkban a legnagyobb betegség nem lepra vagy a rák, hanem az elhagyatottság, amikor valaki úgy érzi, nem törődnek vele, nem kívánatos, hogy magára hagyták.” Ezért töltötte egész életét beteg gyermekek megmentésével és haldoklók ápolásával. Amikor megkérdezték tőle, miért teszi, így válaszolt: „Mert Jézus is ezt tette.” Milyen nagyszerű válasz! Amikor egyszerre több vidéket sújt valamilyen katasztrófa szerte a világon, a humanitárius szervezetek az „adakozási kimerültség” állapotával szembesülnek. Tegyük hozzá ezt is: az együttérzésünk is elfogyott. Miguel de Unamuno filozófus írta: „Meleget, meleget és még több meleget! Mert nem a sötétségtől, a hidegtől haldoklunk. Nem az éjszaka öl meg, hanem a fagy.” Gondolkodj el ezen: a Bibliában 1189 fejezet van, ebből 250 tartalmazza a próféták szavait. Ez körülbelül 25 %. A próféták üzenetének fele a bűnt ítéli el, a másik fele pedig azokat, akik látják az emberi szenvedést, de nem tesznek semmit. És bár ugyanazok a szörnyű dolgok, melyek a prófétákat elborzasztották, napjainkban is mindennaposak, mi mégsem fordítunk rájuk figyelmet. Úgy vagyunk vele, mint a karórával, annyira hozzászoktunk a viseléséhez, hogy egy idő után már észre sem vesszük. Pedig a próféták észrevették! Sohasem váltak érzéketlenné a bűnnel vagy az emberi szenvedéssel szemben. Neked sem szabadna! Azt mondod, most a hited építése számodra a legfontosabb? Ez jó dolog, de soha ne feledd: „a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában” (Jakab 2:17).[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-20c83-55d5″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Árpádházi Szent Kinga szűz

IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született. Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje Boleszlávnak nevezte el. Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279) után testvérével, Jolánnal az ószandeci klarisszák közé lépett, és ott is halt meg, mint főnöknő, 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá, XII. Ince pápa 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pápa 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1999. június 16-án avatta szentté.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]