2015. június 6., szombat

Szerző: | 2015.06.06., 00:00 | Kalendárium

Gobbi Hilda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Norbert – német eredetű; jelentése: északi fény.

Cintia – görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Tudj örülni a kis sikereknek! Ne azt nézd, milyen messze vagy még, hanem azt is, ahová már elértél!”

Müller Péter

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d629-5c65″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Basilovits János, Joanitz (Hlivistye, 1742. június 6. – Munkács, 1821. október 18.) Bazilitarendi szerzetes, a Munkács melletti Csernekhegyi kolostor főnöke. Szegény sorsú szülőktől származott. Iskoláit Ungváron és Kassán a jezsuitáknál végezte, majd belépett a bazilita rendbe. 38 éven keresztül volt a rendház főnöke. Szinte egész életét a monostorban élte le, amelynek történetét latin nyelvű munkájában örökítette meg. (Brevis notitia fundations Theodori  Koriatovics, olim ducis de Munkács… I-II.), Kassa, 1799, (IV-VI.), Kassa, 1804.

A keleti egyház szertartásainak magyarázatát tartalmazó műveit ószláv nyelven írta. A „ruszin Hérodotosz”-ként emlegették.  Művében a munkácsi monostor, illetve a püspökség sokat vitatott jogait igyekezett megvédeni, bizonyítani. A hamis Korjatovics-legenda ébrentartásával és a ruszinok őshonosságának hangoztatásával megalapozta a ruszin nemzeti tudatot.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Bánki Donát, gépészmérnök (1859) az akciós turbina feltalálója, mellyel megoldotta a víz nyomási energiájának átalakítását sebességi energiává.

–         Vágó Pál festő (1853) nagy történeti kompozíciókat festett, A huszárság diadala című monumentális alkotásával elnyerte az 1900. évi világkiállítás aranyérmét.

–         Bács Ferenc színész (1936), Romániában orvosnak tanult. 1977 óta Magyarországon él, a Nemzeti Színház tagja.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d629-5c65″][vc_column_text]REMÉNY

„A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk…” (Zsidók 10:23)

Sok ember körülöttünk reménytelenül él. Nézz csak rájuk, mosolyognak, de a tekintetük halott. Beszélnek, de hangjukban nincs muzsika. Olyanok, mint a próbababák, fel vannak öltöztetve, de nem jutnak sehová, mert reményvesztettek. Krisztus azonban neked nem kell így élned. „A reménytelenség hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk; mert hű az, aki ígéretet tett” (Zsidók 10:23). Mi nem a szerencsében vagy a lottó ötösben reménykedünk. A mi reménységünk, hogy Isten meg fogja tenni, amit megígért. Senki sem ismerte jobban ezt az igazságot Dávidnál. Neki megvolt minden oka arra, hogy elveszítse a reményt. Miután Sámuel próféta Izráel királyává kente, még hét évet kellett várnia a trónra lépésre, miközben egy paranoiás király uralkodott. El kellett menekülnie, hogy mentse az életét, barlangokban bujkált ellenségektől körülvéve. Végig kellett néznie, hogy Izráelt legyőzték, barátját megölték, családját fogságba hurcolták. Mégsem tanakodott soha azon, hogy bedobja a törölközőt. Olyan körülményekkel szembenézve, melyek sokunkat elpusztítanának, zsoltárában ezt mondta: „Egyedül benned reménykedem!” (Zsoltárok 39:8). „Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás” (Zsoltárok 30:6). Más szavakkal: „Minden jóra fog fordulni!” Ilyen hozzáállással nem lehet veszíteni. Dávid király lett, mert sohasem vesztette el Isten ígéreteiben vetett bizalmát. Ezek az ígéretek segítettel neki összpontosítani, ezek tartották a helyzet magaslatán, ezek miatt ment mindig tovább! Neked mit ígért Isten? Állj rá Igéjére, és valld meg: „Ha Isten megígérte, én elhiszem, és ezzel el van intézve!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2d629-5c65″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Magdeburgi Szent Norbert

Norbert a mai Hollandia területén Gennepben született, szülei – egy látomás alapján – már kis korában úgy gondolták, hogy Isten a papságra hívja. Már nagyon korán elhelyezték egy káptalanban (püspök körüli papi testület), ahol megkapta a kisebb rendeket, de nyilvánvalóan nem volt szándékában papnak lenni. Gazdag volt, pompakedvelő, tüzes kedélyű és igen hajlott a szélsőségekre. Életét egyre inkább a földi örömökre rendezte be. Mindezek ellenére ifjúságát semmiféle ballépés nem terhelte.

1110-ben a kölni érsekkel együtt elkísérte Rómába V. Henrik császárt. Ott látva a pápa kiszolgáltatottságát, valamint a világi hatalom és az egyház közti feszültséget, Norbert megérezte, hogy választania kell a császár és a pápa között. Később fölajánlottak neki egy püspökséget, ami akkoriban nagy vagyont is jelentett, de ő nem fogadta el.

1115-ben történt igazi megtérése egy kolostorban, ahol kapcsolatba került néhány, reformot sürgető szerzetessel. Ekkor szenteltette magát pappá a kölni érsekkel. Szembefordult a káptalan életstílusával, amihez ő is tartozott. Lemondott javadalmairól, birtokairól. Pénzét szétosztotta a szegények között és vándorprédikátorként járta az országot. A források tanúsága szerint rendkívül

jól tudott prédikálni. Kezdetben fő törekvése volt, hogy a viszályokat elsimítsa, később tüzes beszédeivel követőket toborzott az új életformához, amit alapított. Minden gondja a szegényekre és az apostoli életre irányult. Fontosnak tartotta a pápával való egységet. Elment II. Kallixtuszhoz, hogy ő újítsa meg prédikációs engedélyét.

Társaival Prémontré völgyében kolostort alapított, ahol az ágostonos regula szerint éltek közös életet. Erről a helyről kapta nevét az új közösség: premontreiek. A premontreieknek a kolostori elmélyedést, tanulmányokat társítaniuk kellett a világban folytatott működéssel, és azzal, hogy tanúságot tegyenek az evangéliumról keresztények és nem keresztények között. Norbert továbbra is vándorszónok akart maradni anélkül, hogy egyetlen apátsághoz kötné magát. 1126-ban Rómába ment, és ott megkapta a pápától az általa hozott reform, illetve általa alapított rend jóváhagyását. Ugyanebben az évben Magdeburg érsekévé választották, és ettől kezdve jelentős szerepet kellett játszania korának történelmében. A II. Ince és II. Anaklét közt támadt egyházszakadás idején Norbert az elsők között állt Ince pápa pártjára. Egyházmegyéjének megújításával számos nehézségbe ütközött, ellenségeket is szerzett magának, de fáradhatatlanul dolgozott a belső megújulásért és a misszióért.

1134. június 6-án, 54 éves korában hagyta itt a földi életet. XIII. Gergely pápa avatta szentté 1582-ben.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]

Pin It on Pinterest

Share This