2015. május 30., szombat

Szerző: | 2015.05.30., 00:00 | Kalendárium

Kocsis Zoltán

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Janka – a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).

Zsanett – a Johanna francia alakváltozata.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Az ember nem azért tisztességes, mármint némely ember, mert az jó üzlet, hanem annak ellenére próbál tisztességes maradni, hogy tudja, rossz üzlet.” 

Popper Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93da91-cae3″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Balassi Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május 30.). A magyar reneszánsz nagy költője. Rokoni szálak fűzték az Ugocsa megyei Perényiekhez és a szerednyei várban élő Dobókhoz. 1575-ben apja, Balassi János megbízásából Bekes Gábor megsegítésére Báthory István ellen indult. Erdély határán összecsapott a Báthory-hű Kornis Gáspár huszti alkapitány katonáival, de seregét szétszórták, őt pedig megsebesítették.  A sebesült Balassit Hagymássy Kristóf huszti főkapitány emberei ejtették fogságba. A huszti várban tartották fogva, míg ki nem gyógyult sebeiből.  Itt ismerkedett meg Sanyiki Krisztinával, Hagymássy fiatal feleségével, aki iránt szerelemre lobbant. Valószínűleg neki címezte a Krisztina nevére szerzett verset, s feltehetően szerelmük történetét örökíti meg az 1577 körül írt Eurálius és Lucretia szép históriája.

1584 karácsonyán Balassi a sárospataki templomban házasságot kötött unokahúgával, Dobó Krisztinával, Dobó Ferenc felső-magyarországi főkapitány megözvegyült nővérével. Házassága azonban 1588-ban válással ért véget. 1589-ben már Perényi Zsófiához, az ugocsai Perényi István lányához közeledett udvarló verssel. Az udvarlásban valószínűleg közrejátszott a gazdag Perényi-örökség is, Balassi később ugyanis pereskedett a nagyszőlősi birtokok örökségi jogon való megszerzéséért. Feltehetően a Perényiek által ismerkedett meg Ilosvai Selymes Péter Toldijával, amelynek nótájára maga is szerzett költeményeket. Balassit szoros kapcsolat fűzte Mágocsy Gáspár beregi főispánhoz, Munkács urához, de levelezésben állt Sövényházi Móricz Balázzsal, Ung és Zemplén megyék adórovójával.

 

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Hartvik püspök királyi parancsra elkezdi megírni a harmadik István-legendát (1100)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7da91-cae3″][vc_column_text]ISTEN UJJA (4)

„Jézus pedig lehajolt, és ujjával írt a földre.” (János 8:6)

Isten megtisztító keze. Egy napon a farizeusok egy asszonyt hoztak Krisztus elé. Rajtakapták őt házasságtörésen, és elvárták volna Jézustól, hogy ítélje el. Ehelyett azonban ő „…lehajolt, és ujjával írt a földre” (János 8:6), mintha nem is hallaná, mi történik. Jézus itt is a legjobbat adta önmagából! Lehajolt, hogy szolidaritást vállaljon az áldozattal szégyenében, és nem volt hajlandó a vádlók szavaira figyelni. Azután pedig egyetlen mondatával elérte, hogy mind eloldalogjanak: „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ!” (János 8:7). Áúú – ez fájt! Aztán ő, aki nem azért jött, hogy elpusztítson minket, hanem azért, hogy felépítsen, ezt mondta az asszonynak: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva ne vétkezz!” (János 8:11). A kérdés az, hol találhatott az asszony erőt ahhoz, hogy azután valóban így éljen? Krisztusban! Az ő parancsolataiban és a tőle kapott erőben. Jézus következő mondata ez volt: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (János 8:12). Jézus minden gazban ott látja egy rózsa lehetőségét, minden kétkedőben egy hívőét, minden bűnösben egy szentét. Ne hallgass azokra a szavakra, melyek kárhoztatnak! Ne ostorozd magad tovább kudarcaidért! Gyere még ma Jézushoz, ő meg fog tisztítani, meggyógyít, és neked adja azt az életet, melyre mindig is vágytál. Nekem nem kell többé a sátán uralma alatt élned. Jézus azt mondta: „Ha viszont én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa” (Lukács 11:20)

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2da91-cae3″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent István király ereklyéinek átvitele

Szent István királyt 1038-ban Székesfehérváron temették el.

A halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa engedélyével kiemeltette a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkurius szerzetes eltulajdonította és elrejtette. I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és 1084. május 30-án itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település a nevét kapta. A település ma Romániához tartozik, Nagyváradtól mintegy 40 km-re északkeletre található.

Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. Ők figyelmeztették I. Lipót császárt, majd Mária Teréziát, akinek hosszú diplomáciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az ereklyét. 1771. április 16-án előbb Schönbrunnban, majd Budán helyeztette el, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének az őrizetére bízta. A visszaszerzés emlékére pénzt is veretett. A Szent Jobb megtalálásának emléknapja május 30.

II. József parancsára az ereklye őrzéséről a többnyire cseh „vörös csillagos vitézek” gondoskodtak. 1865-től az esztergomi főegyházmegye, 1882 óta pedig a király által kinevezett budai királyi palota plébánosa őrizte. 1862-ben a magyar püspöki kar új ereklyetartót készíttetett. Az eredeti az Esztergomi bazilikában látható, most Szent Kőrösi Márk ereklyéit őrzi.

A Szent Jobbot 1900 és 1944 között ismét a Zsigmond-kápolnában őrizték. 1938-ban, a Szent István halálának 900. évfordulójára rendezett szentévben megemlékezésként körbehordozták az országban. Az ünnepségsorozatot május 30-án nyitották meg, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus után.

A második világháború alatt a nácik a Szent Jobbot a koronázási jelvényekkel együtt elrabolták és egy salzburgi barlangban rejtették el. A jelvényeket az amerikai hadsereg találta meg, majd Salzburg érsekének adta át megőrzésre. Magyarországra az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza, és az augusztus 20-i körmeneten már körbehordozhatták. A Szent Jobbot 1950-ig, a rend feloszlatásáig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában őrizték. A kommunista időkben betiltották a körmenetet, és a Szent Jobbot a Szent István-bazilika páncélszekrényében rejtették el.

1987. augusztus 20-án szentelték fel a Szent Jobb-kápolnát a Szent István-bazilikában, és itt helyezték el az ereklyét. Szent István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordozták az országban, eljutott az érseki és püspöki székhelyekre, valamint Pannonhalmára. 1989 óta ismét megrendezik az augusztus 20-i körmenetet.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]

Pin It on Pinterest

Share This