2015. november 18., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jenő – magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Érthetetlen, bár valahogyan biztosan megmagyarázható, hogy két embert, akik testvérek, tehát a világon szinte legközelebb kellene állniok egymáshoz, áthidalhatatlan távolságok választanak el, idegenebbek az idegeneknél, s tíz-tizenöt perc után már csak semleges dolgokról képesek beszélgetni, tudat alatt azzal a kívánsággal, hogy bárcsak adódna már valamilyen ürügy a búcsúzásra a véletlen találkozásnál, s járna le már végre a látogatás ideje, indulna a vonat és a többi.”

Szilvási Lajos[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ba5d-ecd8″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bloksay István (Nyitra, 1826. ápr. 26. – Beregszász, 1884. nov. 18.). Ügyvéd, író, az 1848-49-es szabadságharc századosa. A gimnáziumot Nyitrán végezte, jogot Pesten tanult. Ügyvédi vizsgáit már honvédegyenruhában tette le. A 65. zászlóaljban szolgált, századosi rangig vitte. 1850-ben Beregszászban telepedett le, ahol előbb ügyvédként, majd 1861-ig közjegyzőként működött. Egy időre visszavonult dédai birtokára gazdálkodni, de a törvénykezés rendezése után folytatta közjegyzői tevékenységét. Testvére, Bloksay Ferenc Kaszonyban volt orvos. 1857-ben megnősült, Buzáth Etelkát vette feleségül. Kétszer volt a kaszonyi választókerület képviselője. Nagy figyelmet fordított a népiskolai oktatásra. Írt humoros cikkeket és néprajzi tanulmányokat a Pesti Divatlapba (1847-48), gazdasági és jogtudományi munkákat a Jogtudományi Közlönybe (1876-80). Alapító tagja volt a Bereg c. lapnak, amelyben cikkei is megjelentek.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Törley József Budafokon megalapította a legkorszerűbb pezsgőgyárat (1882).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ba5d-ecd8″][vc_column_text]GYÜMÖLCSÖZŐ VAGY?

„… kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált.” (Lukács 13:6)

Jézus azt mondta: „Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. Azt mondta erre a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába? De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki.” (Lukács 13:6-9). Mióta szolgálod az Urat? Milyen kézzelfogható gyümölcsei vannak szolgálatodnak? Nem vagyunk egyformán termékenyek. Jézus azt tanította, hogy van, aki harmincszoros, van, aki hatvanszoros, és van, aki százszoros terméshozamra képes (ld. Máté 13:8). Termékenységed mértékét hited és Istentől kapott ajándékod határozza meg. Isten nem vár a „harmincszoros” embertől hatvanszoros aratást. Ő nem olyan gazda, akinek ésszerűtlen elvárásai vannak. De a fügefa példázata arra tanít, hogy Isten nem fogja hagyni, hogy ölbe tett kézzel üldögéljünk, semmit sem csinálva. „Vágd ki!” – ezek a szavak kijózanító emlékeztetők. Isten türelmes. Éveken át dolgozik rajtad, hogy eljuttasson a lelki érettségre, hogy betölthesd azt a célt, melyet országában neked szánt. De ha te minden erőfeszítése ellenére sem teremsz gyümölcsöt, akkor majd másban találja meg, amit keres. A lényeg, hogy végül Isten mindig véghezviszi szándékait!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ba5d-ecd8″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]A Szent Péter és Szent Pál bazilikák felszentelésének évfordulója

A templom Istennek szentelt hely. A templom felszentelésében a templom névadó szentjét tiszteljük, akinek védelme alá helyezi magát a templomban összejövő Isten-népe. Ma éppen ezért a két fő apostolt, Pétert és Pált tiszteljük, és kérjük, közbenjárásukkal segítsenek bennünket.
Már a XII. századtól november 18-án ünnepelték Szent Péternek a vatikáni, Szent Pálnak az ostiai úton lévő bazilikáinak felszentelési ünnepét. Már a IV. században Szilveszter és Sziriciusz pápák megünnepelték a két bazilika felszentelését. Az újjáépített Szent Péter bazilikát 1626. november 18-án szentelték fel (a Szent Pál bazilikát 1854. december 10-én).
Ma tehát a két főapostolt ünnepeljük. Imádságos megemlékezéssel szállunk lélekben a vatikáni dombokhoz, ahol a hatalmas bazilika hirdeti Krisztus földi helytartójának, Szent Péternek vértanúságát, és az ostiai út harmadik mérföldkövénél a Nemzetek Apostolának, Szent Pálnak fővételét.
A két bazilika a kőfaragás művészetével maradandóan hirdeti, hogy a két főapostol a legnagyobb méltóságra jutott, életükkel dicsőítették meg Istent.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]