2015. október 5., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Aurél – latin eredetű; jelentése: aranyos.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ef36-c10f”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lehoczky Tivadar (Fucsine, 1830. október 5. – Munkács, 1915. november 25.) Régész, történész, néprajzkutató. Elemi iskoláit és a gimnáziumot Rózsahegyen végezte, majd Rozsnyón tanult. 1847-ben beiratkozott a kassai jogakadémiára. 1848 júniusában beállt honvédnek. Tüzérként harcolt a kassai, a szegedi, a temesvári és a lugosi csatában. A szabadságharc bukása után Kassán folytatta tanulmányait. 1852-ben telepedett le Munkácson. Egy évvel később letette a bírói vizsgát Munkácson osztrák törvényből és közigazgatásból. 1861-ben Pesten a Királyi Tábla előtt kitűnőre vizsgázott a magyar köztörvényekből. 1863-ban ügyvédi vizsgát tett váltó-és hiteltörvényekből 1865-től a Schönborn grófok tulajdonát képező munkácsi és beregszentmiklósi hitbizományi uradalmak főügyésze volt. Gyűjtötte a vidék történelmi múltjára vonatkozó okmányokat, régi könyveket, érméket. Tizenegy könyvet és közel háromszáz történelmi, néprajzi, honismereti és nyelvészeti tanulmányt írt. Az 1850-es években a Magyar Hírlap, a Vasárnapi Újság, a Szépirodalmi Közlöny hasábjain jelentek meg írásai. Egy 1860-ban Munkács közelében talált bronzlelet a régészet felé terelte érdeklődését. Első régészeti írása a nyalábvári ásatásokról 1863-ban jelent meg. A 60-as években Erdélyi János hatására a Bereg megyei ruszinok szokásainak és népdalainak kutatásával foglalkozott. Népdalfordításainak gyűjteménye 1864-ben jelent meg Erdélyi János kiadásában. A magyar-orosz nép közmondásai és példabeszédei című gyűjteménye pedig 1877-ben látott napvilágot. Legjelentősebb műve a háromkötetes Beregvármegye monographiája (Ungvár, 1881 1882). Kutatói munkássága mellett műemlékvédelemmel is foglalkozott. 1876-ban a m. kir. vallási és közoktatási miniszter a Magyarországi Műemlékek Bizottsága kültagjának nevezte ki. Lehoczkynak köszönhetően a magyar parlament 1898-ban napirendre tűzte a munkácsi vár helyreállításának kérdését. Munkásságára felfigyelt a tudományos világ is. Gyűjteményeit számos alkalommal mutatták be Magyarországon és külföldön. Gyűjteményéből múzeumot szeretett volna létrehozni, de életében ez nem sikerült.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Szabó Magda író, (1917) pályáján mind meghatározóbbá vált az önéletrajzi ihletés és a nemzeti múlt iránt érzett érdeklődés. Régimódi történetében családjának történetéről ír.

Kormányhatározat született: a Szent Koronát az országházban kell elhelyezni (1999).

Xantus János író, természetkutató, néprajztudós születése (1825).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ef36-c10f”][vc_column_text]TANULD MEG „RÁVETNI”!

„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1Péter 5:7)

Tanuld meg te is minden gondodat Istenre vetni! Csak így tudod elkerülni azt, hogy ajtót nyiss az aggodalmaskodásnak, így tudod megelőzni, hogy beköltözzön és berendezkedjen nálad. Mi van a tízes aggodalomlistád legtetején? Egészség? Pénz? Egy bizonyos kapcsolat? A gyermekeid? A kinézeted? Ismerd fel a leggyakoribb aggodalmaidat, hogy aztán el tudj bánni velük, mint a szúnyogokkal! Amikor egy ilyen kis vérszívó rátelepszik bőrödre, azonnal lecsapsz rá. Légy ugyanilyen gyors a döntésben az aggodalmak tekintetében is! Amint egy aggodalmas gondolat felbukkan, csapj le rá! Ne kezdj el töprengeni rajta! Hárítsd el azonnal, mielőtt föléd kerekedne miatta a rosszabbik éned. Ne emésztődj azon, vajon mit gondol a főnököd, inkább kérdezd meg tőle, mielőtt gyomorfekélyt kapsz a szorongástól! Ne állíts fel öndiagnózist arról, hogy egy szemölcs rosszindulatú-e vagy sem, vizsgáltasd ki! Ne tételezd fel, hogy sosem fogsz kilábalni az adósságból, kérj tanácsot egy szakértőtől, készíts tervet, és vedd vissza a kezedbe az életed irányítását! Amíg hajlandó vagy együtt élni az aggodalommal, addig soha nem fogod legyőzni. Ne engedd, hogy az aggodalom egy kis problémára óriási árnyékot vessen, inkább állj fel hittel, és mondd: „Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?” (Zsidók 13:6). Ki a segítőd? Isten! Add hát neki aggodalmaidat, és ne vedd vissza őket! A zsoltáros azt mondta: „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.” (Zsoltáros 55:23). Péter azt írja: „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” Tanuld meg tehát a „rávetést”!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]