2016. május 7., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Gizella – 1. germán eredetű; jelentése: női túsz, női kezes.
2. a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése.

Dalma – Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Aki nem próbálja meg a lehetetlent, az a lehetségest sem fogja elérni soha.”

J. W. von Goethe

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f8f5-f991″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Hladonik István (1914 – 1941. május 7.). Zenetanár, karnagy, a Kárpátaljai Tudományos Társaság tagja. Görög katolikus papi családból származott. Gimnáziumi tanulmányait Munkácson végezte, majd az ungvári teológián tanult. Később zenei tanulmányokat folytatott a prágai konzervatóriumban, de Budapesten szerzett oklevelet. Fiatal papnövendékként lett az ungvári görög katolikus székesegyház aranyérmes énekkarának karnagya és az ungvári királyi görög katolikus líceum zenetanára. Megalapította a Verhovina férfikart, amellyel nemzetközi sikereket is elért. Ruszin népdalok gyűjtésével is foglalkozott.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Berzsenyi Dániel, a felvilágosodás és a romantika közötti korszak nagy lírikusa születése (1776). Költészetének tetőpontján a közösséghez szólva figyelmeztet a nemzetet fenyegető veszélyre.

–          A Fővárosi Nagycirkusz 1891-ben, a Városligetben megnyílt. Bérlői után Beketow- és Fényes-cirkusznak is nevezték.

–          Vajda János, költő, író, publicista (1827) születése. Életműve gazdag, sokoldalú: szerelmi, természeti és filozófiai költészete élesen eltér korának uralkodó ízlésétől.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f8f5-f991″][vc_column_text]MI TART VISSZA? – A SIKERTŐL VALÓ FÉLELEM (1)

„Sokszor kísértették az Istent, megbántották Izráel Szentjét.” (Zsoltárok 78:41)

Egy kísérletben békákat helyeztek el külön-külön lezárt üvegedényben. Eleinte a békák megpróbáltak kiugrani, de minden alkalommal beverték a fejüket a tetőbe. Harminc nap után valami döbbenetes történt. A kutatók levették a fedeleket a befőttesüvegről, de a békák nem ugrottak ki, pedig könnyen megtehették volna. Miért? Mert kialakult bennünk egy hit arról, hogy az üveg tetejénél feljebb nem juthatnak – ez a korlátolt szemlélet tartotta őket fogva, nem az üveg! Az izraelitákkal is ez történt: „Sokszor kísértették az Istent, megbántották Izráel Szentjét. Nem gondoltak hatalmára és arra a napra, amelyen kiváltotta őket a nyomorúságból…” (Zsoltárok 78:41-42). Te is valamilyen korlátozott elképzeléshez ragaszkodsz, pedig az már nem érvényes, és szabotálja a jövődet? „Túl fiatal vagyok, túl öreg vagyok, nő vagyok, a nemzetiségem korlátoz, nem vagyok elég képzett, nincs hozzá tehetségem, nincsenek összeköttetéseim, kudarcot vallottam, csúnyán elbuktam stb.” A sikertől való félelem a következőkből ered: 1) Félünk attól, hogy nem vagyunk méltók a sikerre. 2) Félünk attól, hogy nem leszünk képesek teljesíteni a sikerrel járó elvárásokat és kötelezettségeket. 3) Félünk, hogy el fognak utasítani azok, akik nem örülnek sikerünknek. 4) Félünk, hogy az életünk irányítása kicsúszik a kezünkből, és nem lesz egészséges magánéletünk. 5) Félünk nemet mondani barátainknak és családtagjainknak, akik feljogosítva érzik magukat, hogy beleszüljanak dolgainkba. Szabadulj meg a korlátolt szemlélettől! Isten nem csupán sikert tud adni, de megadja a kellő erőt és ügyességet ahhoz, hogy kezelni is tudd.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2f8f5-f991″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Boldog Gizella

Bajorországban, Regensburgban született a 980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor herceg-fejedelem lányaként. Kiváló nevelésben részesült, a család lelki vezetője Szent Wolfgang (Farkas) püspök volt. Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje volt.

Regensburg után Gandersheimben tanult tovább. Kitűnően megtanult latinul. 996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. Scheyern várában a német császári család jelenlétében világra szóló mennyegzőt tartottak. Gizella ezután népes kísérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba, Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a magyar koronát és Gizella is királynévá lett koronázva.

Egész életét a királyi család szolgálatára szentelte. Veszprém városát, királynéi városát felfejlesztette. Sajnos nem tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán valószínűleg személyesen is dolgozott.

István halála után az utódok nem sokra becsülték az özvegy királynét, előbb Veszprémben tartották fogva, és csak III. Henrik seregei tudták 1045-ben az országból kiszabadítani. Passauban élt ezután, és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát 1110-ben) halt meg. Hazai hagyomány úgy tudja, hogy Veszprémben hunyt el. Halála után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye.

Példája: Ha több hivatást is felismersz magadban, a magasabbrendűt válaszd!

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]