2017. június 22., csütörtök
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Paulina – a Paula továbbképzése.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Tanulj, keresd a fényt, de másik szemed az örökmécsesen legyen! Hallgasd a tudósokat, de csak az egyik füleddel! Írj, de csak az egyik kezeddel, a másikkal fogd Isten kezét, mint gyermek az apjáét.”
André-Marie Ampere
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93b9a1-e656″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Uray Tivadar, Stariel (Munkács, 1895. november 9. – Budapest, 1962. jún. 22.). Színész, Kossuth-díjas kiváló és érdemes művész. Reáliskoláit Aradon végezte. Az orvosi fakultást hagyta ott a színiiskola kedvéért. 1916-ban a Belvárosi, 1917-ben a Nemzeti, 1918-ban a Magyar Színház szerződtette. 1923-ban szerződött vissza a Nemzeti Színházba. 1939-40-ben a színészképző iskolák szakfelügyelője volt. 1945 után a Madách Színházban játszott. Nagy jellemábrázoló tehetségű, sokoldalú művész volt.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– II. András kibocsátja az erdélyi német telepesek kiváltságait rögzítő Andreanumot (1224). Ez a világ első autonómia-törvénye.
– Pest városi tanácsa elrendelte, hogy a Váci utcai háztulajdonosok házaik előtt egy öl szélességben kövezzék le a járdát (1700)
– Weöres Sándor költő, műfordító születése (1913). Rendkívüli formaművész, a magyar versforma megújítója.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7b9a1-e656″][vc_column_text]ISMERD BE REJTETT ELFOGULTSÁGODAT!
„Isten nem személyválogató.” (Apostolok cselekedetei 10:34 RÚF)
Sokan olyanok vagyunk, mint az imaórán az a hölgy, aki azt mondta, hogy mindenkit szeret. A gond csak az, hogy ezt becsukott szemmel mondta. A személyválogatás miatt kérdés nélkül elfogadunk gyermekkorunkban hallott véleményeket vagy előítéleteket, és szűklátókörű emberek kijelentéseit. Ritkán állunk meg, hogy rákérdezzünk: „Helyes ez?” Vagy, ami még fontosabb: „Krisztusi ez?” A személyválogatás másodrendű állampolgároknak tart embereket bőrszínűk, nemük, gazdasági helyzetük, vallásuk vagy születésük körülményei miatt. Néha az előítéleteink annyira mélyen gyökereznek, hogy mi magunk észre sem vesszük őket, és feldühödünk, ha valaki szembesít velük. Isten azonban nem engedi, hogy ilyen könnyen megússzuk. Pál megintette Pétert, a későbbi egyházfőt a személyválogatás bűne miatt: „Mielőtt ugyanis odajöttek néhányan Jakabtól, [Péter] együtt evett a pogányból lett hívőkkel. Amikor pedig azok megérkeztek, visszahúzódott és elkülönült, mert félt a zsidók közül való hívőktől.” (Galata 2:12 RÚF). Pál nem hunyt szemet Péter viselkedése fölött, mintha jó tulajdonságai kiegyenlíthették volna azt. Nem, mert viselkedésével fájdalmat okozott embereknek, és rossz fényt vetett az egyházra. A legtöbbször idézett bibliavers ez: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Figyeld meg: „aki hisz őbenne”. Ez azt jelenti, hogy a kereszt lábánál mind egyenlők vagyunk. Isten nem tesz különbséget. Tehát mielőtt a másokban meglévő előítéletekkel foglalkoznál, előbb a sajátoddal kell elbánnod. Ismerd hát be rejtett részrehajlásodat és szabadulj meg tőle!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2b9a1-e656″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Fisher Szent János püspök és Mórus Szent Tamás vértanú
Fisher János 1469-ben született, hittudományt az angliai Cambridge-ben tanult, és pappá szentelték. Később püspök lett (Rochester), szigorú életet élt, kiváló lelkipásztor, híveit gyakran látogatta. Kora tévedései ellen több művet írt.
Morus Tamás 1477-ben született, Oxfordban tanult. Házasságot kötött, melyből egy fiú és három lány született. A királyi udvarban a kancellári tisztet töltötte be. Az állam helyes kormányzásáról szóló és a vallás védelmét szolgáló műveket írt.
Mindkettőjüket lefejezték 1535-ben, VIII. Henrik király parancsára, akinek ellene mondtak házasságának felbontása kérdésében és nem ismerték el az angol egyház fejének a római pápa helyett.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]