2017. május 3., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tímea – görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.

Irma – az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A tudomány szüntelen előrehaladás, eltörli saját eredményeit. Termékeny törlések…! A tudomány létra… a költészet szárnyalás. A művészet remekei örökkévalóak. Dante nem törli el Homéroszt.”

Victor Hugo[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937cf3-78bb”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Béla, IV. (1206 nov. – 1270. május 3.) 1235-től 1270-ig magyar király. II. András és Gertrúd meráni hercegnő elsőszülött fia. A szájhagyomány szerint leányával, Kingával (Kunigundával) Máramarosban járt.

1241-ben, amikor a király tudomást szerzett a tatárok támadásáról, eleget téve a főemberei kérésének, elindult a határ felé, elment azokhoz a hegyekhez, amelyek Ruténia és Magyarország között húzódnak egészen a lengyel határig. Amikor a király megbizonyosodott a tatárok várható betöréséről, az Orosz-kapu őrizetére – amelyet hegyi kapunak is mondanak –, s amelyen keresztül vezet az út Magyarországba (a Vereckei-hágóról van szó) – elküldte legfőbb ispánját a seregével, és Magyarországon kihirdette, hogy mind a nemesek, mind azok, akiket királyi szervienseknek neveznek, mind a várkatonák… készüljenek fel a hadra. 1242. március 31-én a tatár sereg a Vereckei-hágón keresztül betört Magyarországra. 1241. április 11-én szétverték a király seregét, és kifosztották az országot. A tatárok kivonulása után IV. Béla a Kárpátok aljának termékenyebb részeire német telepeseket hozatott. Más részekre galíciai ruszinokat telepített, mivel Mihály csernyigovi fejedelem fia, Rosztiszláv feleségül vette Béla lányát, Annát, s vele hozományul kapta az Abaúj és Zemplén határában álló Füzér várát. Ugocsa megyébe flamandok, olasz, cseh és ruszin hospesek települtek.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Hajnóczy József író(1750), kora reformmozgalmának kimagaslóképviselője, a magyar jakobinusok egyik vezetője volt, ezért elfogták és kivégezték.

–          Hevesi Sándor író, rendező, színigazgató (1873).

–          Budapesten megalakult a Ferencvárosi Torna Club (1899)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77cf3-78bb”][vc_column_text]HA ISTEN ELHÍV (3)

„Az Úr azonban harmadszor is szólította Sámuelt.” (1Sámuel 3:8)

Nem úgy érkeztünk e világra, hogy már tisztán felismerjük hivatásunkat és tehetségünk már teljesen kibontakozott. Isten hívásának felismeréséig általában próbálkozásokkal és kudarcokkal teli úton jutunk el. Sámuelt négyszer szólította, mire az felismerte az isteni hangot. Mielőtt Péter a vízen járt volna, azt mondta: „Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő pedig így szólt: „Jöjj!” (Máté 14:28-29 RÚF). Van ebben egy tanulság: a vízen járás nem rajtad múlik, hanem Jézuson! Nem arról van szó, hogy rendelkezésedre áll valamilyen hatalom, amit bármikor, bármire felhasználhatsz, ahogy kedved tartja. Mielőtt úgy döntenél, hogy kiszállsz a csónakból, biztosnak kell lenned abban, mire is vagy hívva – és hogy biztosan Jézus az, aki elhívott. Isten az ösztönös cselekvésnél többet vár. Néha könnyelmű döntéseket hozunk kapcsolatok, anyagiak vagy munkahely vonatkozásában, aztán megpróbáljuk kimagyarázni őket valamilyen „kegyes szöveggel” álcázva. Sok „segíts magadon” könyv tartja ajánlatosnak a kockázatvállalást, de keresztyénként csak azt a kockázatot vállalhatjuk, ami az Istennek való engedelmességgel jár. Ha izgalmakra vágyó, veszélyt kedvelő személyiség vagy, akkor különösen is kísérthető vagy ezen a területen. Az unalom sebezhetővé tesz, és arra csábít, hogy a problémáidat elhamarkodott döntésekkel oldd meg, amelyek nincsenek összhangban Isten akaratával. Keskeny a határvonal a „ne félj” és a „ne légy ostoba” között, és könnyen elmosódik. Ahhoz, hogy tudd, mikor kell kilépned a csónakból, nem csupán bátorság kell, hanem bölcsesség is, hogy feltedd a szükséges kérdéseket, tisztánlátás, hogy fel tudd ismerni a Mester hangját, és türelem, hogy kivárd, amíg ő mondja: „Jöjj!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27cf3-78bb” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok

Fülöp és Jakab, a két apostol, Jézus feltámadásának tanúja, akik szavaikkal és életükkel tanúsították Jézus feltámadását, az Atya szeretetét. Példájuk minket is arra indít, hogy tanúságot tegyünk húsvét öröméről.

Fülöp Betszaidában született. Eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt. Az elsők között hívta meg őt Jézus apostollá. Az apostolok felsorolásában mindig az ötödik helyen említi őt a Szentírás. Vértanúhalált szenvedett: Hieropoliszban keresztre feszítették.

Jakab az Úr unokatestvére, Alfeus fia. Ő az egyik szentírási úgynevezett „katolikus levél” szerzője. Jeruzsálem első püspöke, aki az apostoli zsinaton a pogányságból megtért keresztények érdekeit képviselte. Kemény életet élt, és sok zsidót térített a hitre. 62-ben szenvedett vértanúságot.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]