2017. március 9., csütörtök

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Franciska – latin eredetű; jelentése: francia.

Fanni – 1. a Franciska (Frances) becézője;
2. a Stefánia (Stephanie) becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem hagyatkozhatsz a látásodra, ha a képzeleted homályos.”

Mark Twain

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ea02-d8db”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Fülöp Árpád (Nyárádszentbenedek, 1863. márc. 9. – Ungvár, 1953. jan. 29.) Tanár, író költő, dalszerző, fafaragó. Középiskoláit Kolozsváron és Székelyudvarhelyen végezte. 1884-1888-ban a kolozsvári egyetemen tanult. A csíksomlyói főgimnáziumban, majd Marosvásárhelyen tanított. Egy ideig az Erdélyi Híradó szerkesztője volt. 1885-től publikált irodalmi tárgyú cikkeket és verseket. Első jelentős művét 1892-ben írta Csíksomlyói nagypénteki misztériumok címen.

1893-ban nevezték ki az ungvári kir. főgimnázium tanárává. Ezután 60 évig élt Ungváron, meghatározó egyénisége volt a város irodalmi életének. Alapító tagja lett a Gyöngyösi Irodalmi Társaságnak. Rendszeresen jelentek meg versei a Közművelődésben, a Kárpáti Lapokban, az Ungban. Gyakran kérték fel alkalmi versek és szónoklatok megírására. 1909 októberében Dayka Gábor szobrának avatásán elhangzott a költő emlékezetére írt verse.

Kitűnően cimbalmozott, dalokat költött, juhar- és szilfából gyönyörű székely motívumú bútordarabokat faragott, melyeket Móricz Zsigmond is megcsodált, amikor irodalmi előadókörútja során felkereste Ungváron Fülöp Árpádot.

Irodalmi alkotásai közül kevés jelent meg nyomtatásban. Kéziratban maradt két vígjátéka: a Békák és a Feltámadt istenek, valamint önéletrajza és több dala.

Huszonöt évnyi előtanulmány után látott 1910-ben nagyeposza, a Hunyadi megírásához. A 41 412 sorból álló művet 1920. március 9-én fejezte be. Ennek egy 5 860 sorból álló része, A magyar 1914 tavaszán Ungváron jelent meg. A teljes eposz 1943-ban Budapesten látott napvilágot a Felvidéki Közművelődési Egyesület kiadásában.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Egy ismeretlen szerző kiegészíti Szent Gellért legendáját (1830)

Megjelenik Balassi Bálint Szép magyar comoedia című, műfajteremtő udvari drámája (1588)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ea02-d8db”][vc_column_text]KERÜLD A VISZÁLYT ÉS A VISZÁLYKODÓKAT!

„De az Úr szolgája ne viszálykodjék…” (2Timóteus 2:24)

Gondoljuk csak végig, miért viszálykodnak az emberek: 1) Mert veszekedős családban nőttek fel, és úgy gondolják, ez a normális. Lehet, hogy ez természetes, de biztosan nem krisztusi. A Biblia azt mondja: „távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik” (Példabeszédek 20:3). 2) Mert ez emeli az önértékelésünket. Vannak, akik csak akkor érzik értékesnek magukat, ha mások véleményének vagy hitének értékét támadják, és a másikat védekezésre kényszerítik. A viszálykodó célja nem az, hogy a másik ember életét értékesebbé tegye azzal, hogy rámutat a tévedéseire, egyszerűen csak meg akarja mutatni, hogy ő tudja a tutit. Salamon azt mondja: „a viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd magad távol a perpatvartól, mielőtt kitör” (Példabeszédek 17:14). Azt jelenti ez, hogy ne állj ki valamiért, amiben hiszel? Nem, ez azt jelenti, hogy meg kell tanulnod kifejezni egyet nem értésedet úgy, hogy közben nem leszel ellenszenvessé. Ha gonosz szándék vezet, akkor többet ártasz, mint amennyit használsz. Benjamin Franklin híres volt a különleges diplomáciai érzékéről: „Ebben a pontban egyetértek. De, bocsásson meg, a másikban tehetnék ellenvetést?” Ha hajlamos vagy a vitatkozásra, ne feledd, hogy semmibe sem kerül tisztelni a másik ember véleményét – különösen olyan dolgokban, melyeknek nincs örökkévaló következményük. Ezért mondta Pál Timóteusnak: „De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez” (2Timóteus 2:24). Will Rogers ezt így fogalmazta meg: „az emberek véleménye megfigyelés eredményeként változik meg, nem vita által.” Ezért a mai ige számpora ez: ne veszekedj, és kerüld a veszekedős embereket!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ea02-d8db” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Római Szent Franciska özvegy és szerzetesnő

1384-ben Rómában született igen előkelő, nemes családba. Korán megtanult olvasni, élethivatásnak érezte a vértanúk vagy szüzek példájának követését. Előbb szülei akaratának megfelelően azonban más hívatást kellett betöltenie.

Fiatalon, már 12-13 évesen férjhez ment és hat gyermeke született. Közülük három már csecsemőkorban meghalt. Több mint 40 évig éltek boldog, harmonikus házaséletet. Házasságuk alatt egyetlen kemény szó sem hagyta el ajkait. Gyermekeit kezdettől fogva vallásosan nevelte. De környezetét is vallásos szellemre ösztökélte, tanította, felolvasott nekik, még a cselédeknek is. A beteg családtagokat és cselédeket maga ápolta. Tevékeny szeretettel gondozta a szűkölködőket.

Kitűnt az alázat és türelem erényének gyakorlásában. Egyszer megszólták, hogy több időt szentelhetne a templomra. Válasza a mai embernek is tanulság lehet: “A családanyának sokszor ott kell hagynia az oltáron Istent, hogy megtalálja őt a házi gondok közepett”. Igaz ez a tanulásra és minden munkára is.

1413-ban férjét és nagyobbik fiát a nápolyi király egy évre fogságba vitte, sőt vagyonukat is elkobozta. Hősiesen viselte Franciska ezeket a megpróbáltatásokat is.

1425-ben megalapította a bencés obláták kongregációját. Amikor 1436-ban férje meghalt, ő mindent elrendezett, ami családját illette és maga is bevonult a közösségbe. Özvegységében is példakép.

Azt írja a legenda, hogy őrangyala látható alakban kísérte. 1440. március 9-én halt meg Rómában, teste a Fórum Romanum közelében nyugszik.

Savio Szent Domonkos

Domenico Giuseppe Savio 1842. április 2-án született Riva da Chieriben, Torino mellett. Apja földműves, majd kovácsmester volt, anyja varrónő.

Szüleivel Murialdoba, majd Mondonioba költöznek. Tizenkét éves korában Bosco Szent János (a szalézi rend megalapítója) iskolájának, a Szalézi Szent Ferenc Oratóriumnak a növendéke lett. Itt megtanulta, hogy az Urat szolgálni, és Őt másokkal megszerettetni milyen nagy örömet jelent. Domonkos jóra buzdította társait, hogy járuljanak a szentségekhez és kerüljék a rosszat, segítsenek másokon és törekedjenek az élet-szentségre. 1856-ban barátaival megalapította a Szeplőtelen Szűz társulatát. Vezető egyéniség volt, sok társának jó barátja és példaképe, már életében “kis szent”-nek nevezték. Öt éves korától ministránsként szolgált, ezért lett a ministránsok egyik védőszentje. Pap szeretett volna lenni, de nem élt elég sokáig, hogy ezt megvalósíthatta volna. Földi életét egy hónap híján rövid 15 évben szabta meg a Teremtő. De neki ez is elegendő volt ahhoz, hogy a szentek sorába lépjen.

1857. március 9-én halt meg tüdőbajban – emléknapja ezért van március 9-én.

XII. Pius pápa 1950-ben boldoggá, majd 1954-ben tengernyi fiatal jelenlétében szentté avatta Domonkost.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]