2017. november 13. hétfő

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Szilvia – latin eredetű; jelentése: erdő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A bátorság (…) ott kezdődik, hogy szembe merünk-e nézni önmagunkkal. Tévedéseinkkel. Vétkeinkkel.”

Berkesi András

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93cfbe-1767″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kovács Vilmos (Gát, 1927. június 5. – Budapest, 1977. november 13.) Költő, író. 1938-39-ben Beregszászban, 1939 és 1945 között Munkácson élt. 1945-ben érettségizett a munkácsi kereskedelmi iskolában. 1947-48-ban a beregszászi terményforgalmi vállalat könyvelője, majd egy évig szülőfaluja tanácsának vb-titkára volt. 1949-ben újra Munkácsra került. Öt évig az adóhivatal tisztviselőjeként dolgozott, közben a lvovi pénzügyi-közgazdasági főiskola levelező tagozatán tanult, de diplomát nem szerzett. Ezt követően a munkácsi Prapor  Peremohi című ukrán nyelvű járási lap könyvelője és munkatársa lett. 1958-tól 1971-ig a Kárpátontúli Könyv-és Lapkiadó magyar osztályának szerkesztője, majd vezető szerkesztőjeként dolgozott. 1955-től írt, ekkor jelent meg első írása a Szovjet-Kárpátontúl című almanachban. 1961-ben tagja lett a Szovjetunió Írószövetségének. Magyarra fordította többek között Korolenko és Sevcsenko írásait. 1965-ben, hosszas huzavona után, Ungváron kiadták Holnap is élünk című regényét, amit azonban hamarosan kivontak a forgalomból, s eltüntettek a könyvtárakból. Szeretettel és felelősséggel nevelte, támogatta az ungvári Forrás stúdió (1967-1971) fiataljait. 1971-ben eltanácsolták állásából. Ezután nélkülözések között, rákényszerített magányban élt. Egyre súlyosbodó rákja ellenére a magyarság őstörténetével foglalkozó munkát írt. 1977-ben Budapestre költözött, de három héttel áttelepülése után elhunyt. Kötetei: Vallani kell, Uzshorod, 1957; Tavaszi viharok, Uzshorod, 1959.; Lázas a Föld,  Uzshorod,  1962.; Veszennyaja burja, Moszkva, 1963.; Holnap is élünk Uzshorod, 1965.; Csillagfénynél, Uzsgorod, 1968.;

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ezen a napon született Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus (1875). Oktatási minisztersége alatt több mint ezer általános iskola kezdte meg működését, külföldön magyar intézeteket létesített, a közoktatás és a közművelődés terén jelentős tevékenységet fejtett ki.

Határ Győző (1914), író, filozófus, mérnök születése. Írásait elkobozták, kizárták az írószövetségből, 1950-ben börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban elhagyta az országot. Londonban élt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7cfbe-1767″][vc_column_text]MÉLYSÉGBŐL A MAGASRA

„De az Úr Józseffel volt…” (1Mózes 39:20-21)

Amikor Potifár felesége erőszakot kiáltott, férje hitt neki, és Józsefet börtönbe vetette. Néhányan bizonyára ezt mondanánk: „Ez nem igazság! Hiszen én a helyesett cselekedtem. Talán ki kellett volna használnom a lehetőséget, hogy jól érezzem magam, akkor az állásom is megtarthattam volna, sőt talán még elő is léptettek volna.” József nem így gondolkodott! Életének abban a pillanatában nem is lehetett volna jobb helyen, mert pontosan ott volt, ahol Isten látni akarta. A börtönben találkozott a főpohárnokkal, aki bemutatta őt a fáraónak, aki végül kormányzónak tette. Néha Isten levisz a mélységbe, hogy aztán a csúcsra juttasson. Az a nehéz benne, hogy mikor a legmélyebben vagy, akkor jusson eszedbe, hogy ez még nem út vége. A Biblia azt mondja Józsefről: „amíg szava beteljesedett, az Úr beszéde megpróbálta őt” (Zsoltárok 105:19 AMP). A fáraó hamarosan olyan álmot álmodott, amit az egész országában senki nem tudott értelmezni, csak József. Így lett József egy senkiből vezető ember, börtöntöltelékből a fáraó utáni második ember. Ilyen csodát senki nem tud véghez vinni, csakis Isten. Ha a börtönben lennénk, a legtöbben megelégednénk azzal, ha kedvezménnyel szabadulhatnánk, kapnánk rendes ruhát, és ötezer forintot útiköltségre. Isten azonban valami      sokkal jobbat tartogatott József számára. Veled is nagyserű terve van! Ő tudja, hová akar eljuttatni, s tudja, milyen leckéket kell megtanulnod útközben, hogy amikor eljutsz célodhoz, el tudd végezni a  rád bízott feladatot. Ezért ma keresd Isten kezét a helyzetedben!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2cfbe-1767″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Magyar szentek és boldogok

A mai nap a Mindenszentek ünnepéhez kötődik., Magyar népünk szentjeit, boldogjait köszöntjük. Keressük a köztünk élő szenteket, korunk példaképeit, hogy megerősödve Isten szeretetében, mi is példaképekké válhassunk környezetünkben.  A hit és a keresztség Krisztus Titokzatos Testébe olt minket. A Krisztushoz tartozás szentté teszi az embert. Az apostolok korától kezdve hazánk földjén keresztények sokasága tett tanúbizonyságot Jézus Krisztusról, az Isten Fiáról. Miután pedig a magyarság talált itt hazát, Árpád háza szenteket és példát adott népünknek. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint éppen az Árpádházi királyi család. Szent István királyunk magvetése csodálatos termékenységgel hozott gyümölcsöt, mert történelmünk elmúlt századait mindig beragyogták nemzetünk szentjei. A Pilis-Bakony és Mecsek erdő-rengetegei megteltek remetékkel, kolostoraink szentéletű szerzetesekkel. Népünk fiai közül többen vértanúk lettek, és így joggal mondható, hogy Országunk a szentek országa, földünk szentektől megszentelt föld. Az Anyaszentegyház bennünket is ösztönözni akar, hogy példájukat kövessük, a nyomukba lépjünk, és a megszentelő kegyelmet hűségesen őrizve a szentek sorába lépjünk.  Magyar szentek és boldogok, akiket egy napon ünnepelünk:

Szent Asztrik Anasztáz Radla  Boldog Bánfi Buzád  Boldog Bátori László  Szent Beszteréd  Szent Bonifác vértanú püspök  Szent Buldus  Boldog Csák Móric  Tiszteletreméltó Csepelényi György  Szent I. Dávid király  Boldog D’Este Beatrix  Boldog Dominici János  Boldog Erzsébet özvegy  Boldog Erzsébet szűz  Boldog Eszkandéli Máté  Szent Gaudentius  Boldog Gertrúd  Szent Gertrúd  Szent Günter  Boldog Ilona  Boldog János  Szent Kálmán  Boldog Kazotic Ágoston  Tiszteletreméltó Kelemen Didák  Szent Kvirin  Boldog Magyar Antal ferences  Boldog Magyar Antal kármelita  Boldog Magyar István és Szász Konrád vértanúk (13.sz.)  Boldog Magyar István vértanú (14. sz.)  Magyar Szent Pál  Marchiai Szent Jakab  Boldog Özséb  Boldog Piacenzai Jakab  Szent Pilgrim  Boldog Regensburgi Bertold  Szent Salamon király  Boldog Sebestyén  Boldog Szádok és társain  Boldog Szalóme  Boldog Temesvári Pelbárt  Thomasius Szent Péter  Toulouse-i Szent Lajos  Boldog Batthyány Strattmann László  Tiszteletreméltó Bogner Mária Margit  Tiszteletreméltó Kaszap István

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]