2017. szeptember 19., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Vilhelmina – latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Legyen hü a nemzet önmagához; még mindent meg lehet menteni. Veszve csak azon nemzet lehet, a mely lemondott önmagáról”

Kossuth Lajos

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937574-7bcc”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Morvay Pál (Bökény, 1750. szeptember 20. – ?,?) Királyi tanácsos és alispán. Apja Morvay András Ugocsa megyei főpénztárnok és helyettes alispán. Iskoláit Péterfalván kezdte, ahonnan 1759-ben Nagybányára ment németet tanulni, majd az eperjesi kollégiumba került. A pesti királyi táblánál volt törvénygyakorlaton. Miután ügyvédi oklevelet szerzett, hazatért és 1780-ban báró Perényi Imre uradalmi fiskálisa lett. 1782-ben megválasztották Bereg megye felvidéki járásának főszolgabírájává, ezért Bökényből a Bereg megyei Nagymuzsalyba, majd Sárosorosziba költözött.  II. József uralkodása idején, 1788-ban az egyesült Bereg-Ugocsa vármegye alispánja lett, de az erővel ráruházott tisztségről 1790. április 27-én lemondott és visszament a felvidéki járásba főszolgabírónak. Bereg vármegye rendei 1798. május 21-én helyettes alispánnak választották. Hosszas és hű szolgálatát I. Ferenc király 1808. december 9-én „minden taxa fizetés nélkül királyi tanácsnoki becsülettel” jutalmazta. Hátrahagyott naplójában személyére és családjára vonatkozó érdekes feljegyzések vannak. A pozsonyi országgyűlés alatt egy ülést sem mulasztott el. Tiszteletét tette a királyi párnál, ebédelt a főherceg nádor asztalánál, aki tőle érdeklődött a Bereg vármegyei viszonyok felől. A naplót és a kir. tanácsosi diplomát  Morvay István kaszonyi járási főszolgabíró őrizte meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Átadják a forgalomnak a Horthy Miklósról elnevezett Duna-hidat (1937)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77574-7bcc”][vc_column_text]LÉGY ÖRVENDEZŐ!

„Bizony, örömmel jöttök ki, és békességben vezetnek benneteket.” (Ézsaiás 55:12)

Minden reggel mondd ezt: „Ma örömmel indulok el.” Ez egész napra meghatározza a hozzáállásodat. Általánosságban szólva háromféle ember van: 1) Azok, akik rosszul érzik magukat attól, hogy jól érzik magukat. Azt hiszik, hogy nem szabadna boldognak lenniük, hanem csupán „felelősségteljesnek”. 2) Azok, akik hideg vizet zúdítanak ünnepedre, mert örömöd zavarja őket. Ezek gyakran olyan emberek, akiket valamilyen fájdalom ért, és a felszín alatt ott forr a harag. 3) Azok, akik felemelik a lelkedet, és életet lehelnek beléd. Azt mondod: „De nem azt tanítja a Biblia, hogy mi, hívők ne legyünk olyanok, mint a hitetlenek?” Igen, de ne negatív, hanem pozitív értelemben különbözzünk! Ha nem kötelezed el magad arra, hogy az Úr örömében járj, akkor negatív módokat találsz majd arra, hogy különbözz a nem hívőktől. Pál azt írja: „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek” (Filippi 4:4). Ha azt gondolod, hogy: „Pál könnyen  beszélt, neki nem voltak olyan problémái, mint nekem” – akkor gondold végig újra! Pál börtönben volt, amikor ezeket a szavakat leírta, és semmi esélye nem volt a szabadulásra. Számára az öröm egy döntés volt, nem pedig körülményeire adott reakció. Azt kérded, hogy tudott Pál örömteli lenni egy börtönben? Azért, mert megértette, hogy az igazi öröm abból származik, ha valami önmagadnál nagyobb dologra szánod oda magad. A Biblia azt mondja: „az Úr előtt való öröm erőt ad nektek” (Nehémiás 8:10). Az igazi örömhöz három dolog kell: a) tudatos döntés, hogy minden nap Isten jóságára fogsz összpontosítani. b) Meg kell tagadnod minden lehetőséget, amikor áldássá lehetsz mások számára. c) Meg kell értened, hogy az öröm ad erőt, éppen ezért az örömöd az ördög elsődleges célpontja. Ha elveszíted az örömödet, elveszíted az erődet, és ő győz – tehát légy örvendező!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27574-7bcc” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Januáriusz püspök, vértanú

Beneventói püspök volt, társaival együtt Nápoly mellett, Puteoliban szenvedett vértanúságot Diokleciánusz keresztényüldözése idején, 305. szeptember 19-én.

Az 5. században ereklyéi Nápolyba kerültek, föléjük hatalmas dómot építettek. A város védőszentjéül választotta, azóta is főleg Nápolyban tisztelik. Vérének ereklyéjét évente, a szent ünnepein (máj. 1. és 2., szept. 19. valamint dec. 6.) körmenetben viszik körül: ekkor csodás módon mindig ismét folyóssá válik az egyébként alvadt állapotban lévő két ampolnányi vér. A Vezúv kitörései esetén több ízben vitték ereklyéit az izzó lávafolyam elé, és a város megmenekült.

Példája: A szenvedésnek sohasem tudhatjuk az értelmét, de bízunk abban, hogy Isten ezáltal is jelet alkot életünkből.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]