2018. augusztus 23., csütörtök
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Bence – latin eredetű; jelentése: győztes.
Szidónia – föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Túlságosan beleveszünk a nehézségeinkbe. Majdnem teljesen képtelenek vagyunk arra, hogy elválasszuk a kis problémákat a nagyoktól.”
Frank Herbert
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-935c5d-dc6c”][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Megrendezték az I. református világtalálkozót Debrecenben (1938)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-75c5d-dc6c”][vc_column_text]TÜRELEM, SZERETET ÉS BIZTATÁS
„Lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártomban.” (Zsoltárok 73:2)
Hallottál már Ászáfról? Ő írta a zsoltárok egy részét. Bizonyára azt gondolnád róla, hogy a világon semmi gondja nem volt. Nos, tévedsz. „De az én lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártomban” – írta a zsoltárok elején. A végén azonban száznyolcvan fokos fordulatot láthatsz: „Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem örökké!” (26. vers). Gondjai ellenére úgy döntött, hogy bátorító szavakat fog mondani. Ha lehetőséged van mások biztatására, tedd meg! Nem tudhatod, min megy át éppen az a másik ember – akár palotában, akár kunyhóban él is. íme, egy fontos alapelv, amit érdemes észben tartani: az emberek általában olyanná válnak, amilyennek a számukra legfontosabb ember tartja őket! Ezért feltételezd a másikról a legjobbat, hidd a legjobbat, és fejezd ki felé a legjobbat! Azt mondod, hogy ideje lenne már, hogy felhagyjanak ostoba hibáikkal? A változás lassan jön el, nem azonnal. Még ha egyszerűnek tűnik is, ritkán könnyű. A régi szokások megtörésének egyetlen módja az új szokásokkialakítása, ehhez pedig idő és gyakorlás kell – méghozzá jó sok. Ne számíts arra, hogy az emberek egyetlen szólásra megértik, mit mondasz; újra meg újra hallaniuk kell, mire igazodni tudnak hozzá. Az, hogy hogyan mondod, dönthet arról, hogy lefagynak a félelemtől, vagy felülemelkednek az akadályokon. Légy kitartó! Soha ne add fel, hogy segíteni próbálasz a másik embernek a fejlődésben. Ismerd el a legkisebb lépést is, amit megtettek. Tartós eredményt csak türelemmel, szeretettel és biztatással érhetsz el.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-25c5d-dc6c” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Limai Szent Róza
1586. áprilisában született a perui Limában. Eredeti neve „Isabel de Flores” volt, édesanyja csak később, bérmáláskor, 1597-ben adta neki a Rózsa nevet, mert olyan szépnek látták a bölcsőben, mint egy kinyílt szép rózsát. Szépsége miatt kicsit el is kényeztették szülei, annak ellenére, hogy a nagy család miatt (11 gyermek) meglehetősen elszegényedtek. A szép lányt szerették volna előkelően férjhez adni, de ő máskép gondolkodott, „Jézus menyasszonya” szeretett volna lenni. Szeretett volna a szegényeken is segíteni, meg a családját is szolgálni.
Sok szidást és bántalmat kellett elviselnie. Már családjában elkezdte komolyabban gyakorolni az erényeket. Fiatal korától életét az imádságnak, vezeklésnek, a tisztaságnak és a boldogságos Szűz tiszteletének szentelte. Kertjükben kis kunyhó állt, ott elmélkedett, imádkozott és szemlélődött napi 12 órán keresztül is. Vallási gyakorlatait kézi munkával váltogatta, a kertet gondozta. Az eladott termékekért kapott pénzzel szüleit támogatta.
1606. augusztus 10-én Szent Domonkos harmadrendjének lett a tagja. A rendben felvette a „Szűz Máriáról nevezett” jelzőt, pontosabban a „Rosa de Santa Maria” nevet. Lelki kínok is gyötörték, rokonai is üldözték, az Egyház részéről is bizalmatlanság fogadta. A megpróbáltatásokat türelemmel viselte, sőt egyenesen kereste. Jelentős eredménnyel haladt előre a bűnbánat és a misztikus elmélkedés útján. Haláláig megőrizte vidámságát, énekes kedvét és természet szeretetét.
Három művet alkotott ebben a térben és időben messzi világban. Ő alapította az első kolostort Délamerikában, szemlélődő rendek számára. Elkészítette a terveket, kijelölte a megfelelő helyet, megszerezte a szükséges pénzt. Ő ebbe a kolostorba nem vonulhatott el, az halála után csak 1623-ban nyílt meg. Később cellája köré, melyben elhunyt felépült Lima második női kolostora is.
Másik nagy műve volt a szegények állandó szolgálata. A harmadik műve a misszió volt. Mint nő nem is gondolhatott arra, hogy elmenjen a legvadabb és legeldugottabb tartományokba az indiánok megtérítéséért. De lelkesen gondolt és imádkozott a hőslelkű misszionáriusokért. Őszintén szerette a vad és kegyetlen indiánokat, akikről Chilében élő fivére révén hallott.
Hosszú, sok fájdalommal teli haláltusát vívott az utolsó hetekben. A legnagyobb kínok dacára is örömmel készült a halálra. 1617. augusztus 24-én Limában halt meg, korán, 32 éves korában. 1668. február 12-én IX. Kelemen pápa boldoggá avatta. Lima védőszentjének nyilvánították 1669-ben, 1670-ben pedig egész Nyugat-India és a Fülöp szigetek védőszentjévé. X. Kelemen pápa avatta szentté 1671. április 12-én. Földi maradványai a limai domonkosoknál nyugszanak. Ő Délamerika, Peru első szentje. Limában az Ő tiszteletére épült Peru legnagyobb emlékműve.
Példája: Szeress minden embert: szegényt, színesbőrűt, beteget, ellenséget is!
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]