2018. július 25., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jakab – héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

Kristóf – görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Mi, emberek, tudod, olyanok vagyunk, mint a dióhéj: ha nem a megfelelő időben akarod erőszakkal felnyitni, olyankor ez majdnem lehetetlen, de amikor már megérett, csak jó helyen kell meglegyintened és könnyen kinyílik.”

Dan Millman

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939b80-f178″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Jakab napja

A Jakab-napra kelt csirkék gyorsan nőnek. Ilyenkor szedik ki a fokhagymát.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Schönborn Eugén Ervin, gróf (1727. január 21. – 1801. július 25.) Schönborn Anselm Ferenc gróf és Monfort Mária Terézia grófnő fia.  Kitűnő nevelésben részesült. Örökölte a nagy munkácsi uradalmat, amelyet Rákóczi fejedelem elkobzott birtokaként nagybátyja, Schönborn Lothar Ferenc gróf kapott adományként VI. Károly császártól 1726-ban. A nagybácsi azonban már 1726-ban meghalt, s a királyi adomány Schönborn Buchaim Wolsthal Frigyes Károly bambergi érseké lett. A birtok az ő kezében maradt 1740-ben bekövetkezett haláláig, amikor is Eugen Ervinre szállt.

Schönborn gróf Munkácson harisnyaszövőgyárat, Beregszentmiklóson méntelepet létesített. 1782-ben saját költségén hidat építtetett a Latorcán.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Ajtay Andor színész születése (1903)

– A barcelonai olimpián kitűnően szerepeltek a magyarok: 11 aranyérem a jutalmunk (1992)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79b80-f178″][vc_column_text]DÁVID ÉLETÉNEK TANULSÁGAI (5)

„Ezek voltak Dávid utolsó szavai…” (2Sámuel 23:1)

Egy napon mindannyian meg fogunk halni, és egy haldokló utolsó szavait gyakran tartják fontosnak. A kérdés az: úgy éltél-e, hogy a tőled telhető legjobbat nyújtottad, és betöltötted-e Isten életedre vonatkozó tervét? A Bibliában ezt olvassuk: „Ezek voltak Dávid utolsó szavai…” Vajon mit fogunk hallani? Dávid élete olyan volt, mint egy sakktábla: volt benne jó és rossz, nyereség és veszteség, győzelem és vereség. Dávid megérte, hogy egyik fia megerőszakolta az egyik lányát, az egyik fia megölte egy másik fiát, a felesége elhagyta, a barátai elárulták és elragadták királyságát, a mentora megpróbálta megölni, a családja elutasította, és hosszú időt töltött barlangokban bujkálva. Most, életében utoljára, megszólal. Vajon Góliátról fog beszélni? Vagy Saulról? Vagy Betsabéról? Nem. „Így szól Dávid, Isai fia, így szól a magasra emelt férfi, Jákób Istenének felkentje, Izráel énekeinek kedveltje: Az Úr lelke beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen. Izráel Istene ezt mondta, Izráel kősziklája így szólt hozzám: Az emberek igaz uralkodója, az istenfélő uralkodó olyan, mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen reggel, melynek sugarától eső után kisarjad a fű a földön. Nem ilyen-e házam Isten színe előtt? Örök szövetségre lépett énvelem, benne elrendezett és biztosított mindent. Minden javam, minden örömöm őtőle származik.” (2Sámuel 23:1-5). Miért vannak ezek a szavak feljegyezve a Szentírásban? A mi érdekünkben, akik Dávidhoz hasonlítunk: nem vagyunk ugyan tökéletesek, de szívünk hűségesen követi Istent.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-29b80-f178″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Jakab apostol

Jakab János apostol testvére, és az első az apostolok közül, aki életét adja Krisztusért. Szeretnénk figyelni az apostolokra, és utódaikra, püspökeinkre. Imádkozzunk azért, hogy püspökeink jó pásztorként vezessék a rájuk bízottakat.

Július 25. Jakab apostol ünnepe. Azé a Jakabé, akit hasonnevű társától való megkülönböztetésül idősebbik vagy nagyobb Jakabnak (Jacobus Maior) hívnak. Jakab és öccse, János egy Zebedeus nevű ember fiai voltak. Halászok, mint András és Péter, és az elsők között szegődtek Jézushoz, aki a „mennydörgés fiai” nevet adta nekik (Mk 3.17). Jakab a tanítványok legbelsőbb köréhez tartozott, jelen volt az Úr színeváltozásánál, majd az Olajfák hegyén, a másik két kiválasztott, Péter és János társaságában. A hagyomány szerint i.sz. 44-ben Jeruzsálemben Heródes Agrippa nyakaztatta le hitéért. Egy másik hagyomány szerint Hispániába ment téríteni. Az Arany Legenda e két hagyományt kísérelte meg összeegyeztetni; tanítványai – így a legenda – egy angyal vezénylete alatt a már holt apostol tetemét kicsempészték Júdeából, és a távoli Spanyolhon Galícia nevű tartományába vitték. A néki tulajdonított ereklyék itt, a róla elnevezett Santiago de Compostelában nyugosznak. Szent „Iago” a spanyolok nemzeti szentje lett, sírja a középkorban a leghíresebb zarándokhely a Szentföld és Róma után. Compostela nevének születését megőrizte egy legenda. Eszerint elfeledett sírjának helyét a IX. században egy csillag mutatta meg (campus stellae, annyi mint „csillagrét”).

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]