2019. április 21, vasárnap, húsvét első napja

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Konrád – német eredetű; jelentése: merész + tanács.

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A feltámadás nem csak a hívők ünnepe, hanem minden emberé. A tiéd is. Rádöbbenhetsz, hogy erősebb vagy, mint a halál, és arra is, amit az eredeti görög szó, az anástasis jelent: „újra lábra állni”. Benned van az erő, az Élet ereje, hogy újra lábra állj. Élő lélek van benned, nem lehet téged legyőzni.” 

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-938a13-4215″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Húsvét vasárnapja

Húsvétvasárnaphoz sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad.

Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem.

A középkorban egész Magyarországon elterjedt szokás volt a húsvéti határkerülés vagy határjárás. Erre utal, hogy a 19. század végén a Kárpát-medence legkeletibb és legnyugatibb szögletében, valamint katolikusoknál és protestánsoknál egyaránt előfordult. Legtöbbször férfiak vettek részt a határkerülésben. Járhattak gyalog és lovon egyaránt. Nagy lármával, zajjal haladtak. Közben azonban énekeltek és imádkoztak is. A szokás néhol összekapcsolódott a határbeli kutak és források tisztításával. A határkerülők járhattak nagyszombat estéjén, nagyszombat éjszakáján, de volt példa a vasárnap délelőtti határjárásra is. A húsvéti határkerülést gyakran emlegették a 18. századi határperekben, mint egy-egy földdarab hovatartozását bizonyító cselekményt

A katolikus egyházban elterjedt szokás az ételszentelés. Az ételszentelésnek nem volt előírt egységes időpontja. Egyes helyeken húsvét vasárnapján, a reggeli mise után, másutt a nagymise után került rá sor. Ismét másutt szombaton délután és este történt a szentelés, hogy a feltámadás után már fogyasztani lehessen a megszentelt ételeket.

A megszentelendő ételeket – tojást, sonkát, kalácsot, tormát, sót – kosárba rakták és szép szőtt vagy hímzett terítőkkel takarták le. A szentelt ételek maradékát legfeljebb tűzbe vethették. Többnyire azonban – akárcsak a karácsonyi morzsát – sokféle módon felhasználták.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Siegmeth Károly (Znaim, Morvaország, 1845. szeptember 11. – Munkács, 1912. április 21.) Vasúti mérnök, MÁV-igazgató, barlangkutató. Tanulmányait a bécsi, zürichi és müncheni egyetemeken végezte, ez utóbbin segédtanárként is működött. 1869-ben gépészmérnökként a Tisza vidéki vasút szolgálatába lépett. 1878-ban megalakította a Magyarországi Kárpát Egyesület Keleti-Kárpátok osztályát, melynek titkára és elnöke is volt. Sok idejét szentelte a Keleti-Kárpátok tanulmányozásának és a külfölddel való megismertetésének. Kirándulásokat, turista vándorgyűléseket, kiállításokat szervezett. Terjesztette és fejlesztette a Keleti-Kárpátokban a háziipart. Ő rendezte a szobránci, máramarosszigeti, nagybányai, munkácsi és ungvári kiállításokat. Ő szorgalmazta az ungvári kerámiaiskola létrehozását. Neki köszönhető az Aggteleki cseppkőbarlang szakszerű felmérése és a versfői mesterséges bejárat létesítése. A Kárpátokra vonatkozó írásai megjelentek a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyveiben.

Forrás: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– A magyar Országgyűlés a honfoglalás 1000. évfordulója alkalmából törvénybe iktatta a történelmi eseményt (1896)

– Bíró Zoltán, irodalomtörténész, (1941) egyetemi tanár, az MDF alapító tagja, ügyvezető elnöke. 1990-ben kilépett a pártból.

– Táncsics Mihály író, politikus (1799) politikai röplapjaiban a reformellenzék programjának elfogadásáért harcol. Bebörtönzik, de 1848. március 15-én kiszabadítja a pesti nép. A szabadságharc bukása után nyolc évig rejtőzött, az illegalitásban ellenállásra szólított az önkényuralom ellen, ezért ismét börtönbe vetették, a kiegyezéskor csaknem megvakulva szabadult.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra (Honfoglalás Egyesület 2000.)

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-78a13-4215″][vc_column_text]ELMÉLET VAGY IGAZSÁG? (3)

„Halálra adatott a bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért.” (Róma 4:25)

A Nagy Houdini megígérte, hogy visszatér a halálból és beszél a barátaival. Voltak, akik médiumok segítségével próbáltak meg üzeneteket kapni a síron túlról – de nem kaptak! Egyetlen személy volt, aki megígérte, hogy feltámad a halálból, és ígéretét meg is tartotta: Jézus! Azért tette ezt, hogy minket Isten igaznak tekinthessen. A bibliai időkben az üzleti ügyeket nem bonyolították túl. A vevő letette a kívánt összeget, az eladó pedig felvette, és ezzel a dolog el volt intézve. Nagypénteken Jézus letette az árat, húsvét-vasárnap pedig Isten felvette, és ezzel az üdvösség ki lett fizetve. A feltámadás legnagyobb bizonyítéka a megváltozott életek szerte a világon. Az énekíró ezt így fogalmazta meg: „Kérded, honnan tudom, hogy él? Mert él a szívemben!” Az egyik utolsó megjelenésekor, ami a Jelenések könyvében van feljegyezve, Jézus kijelentette: „én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké” (Jelenések 1:17-18); ő mondta ezt is: „aki ék, és hisz én bennem, az nem hal meg soha” (János 11:26). Krisztus ma ott áll a szíved ajtaja előtt, és zörget: „ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem” (Jelenések 3:20). Ha nem ismered Krisztust személyesen, mint Megváltódat, akkor nincs reményed sem e földi életre, sem az ezutánira. Krisztus feltámadása az egyetlen reményed. Enélkül nem várhatsz semmit a jövőtől, csak egy gödröt a földben. Ezért ma bánd meg bűneidet, és bízz benne, aki meghalt és feltámadt érted!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-28a13-4215″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Krisztus feltámadása

Húsvét a liturgikus év legnagyobb ünnepe. A húsvéti mise a feltámadt Krisztust köszönti, mert övé a hatalom és a dicsőség mindörökké. Minket pedig arra int, hogy a keresztségben új életre kelve az odafönt valókat keressük. S így remélhetjük, hogy Krisztussal együtt elnyerjük a feltámadás és az örök élet ajándékát.

Kezdet és vég, múlt és jövő él az örök Mában, mely a Föltámadotté (Szent Ágoston: „aeternum Nunc”, az isteni Most), azé, aki „Halott volt és íme él” (Jel 2,8). A megölt Bárány az Úr, aki eljövendő, hogy befejezze a világ történelmét. – A Krisztus föltámadása és fenségben való kinyilvánulása közt fut a „mi időnk”, a mi utunk. A hit fényében járunk, avagy – a hit homályában is, de szilárd hittel. Hitünk azok tanúságára támaszkodik, akik látták a Föltámadottat, de az Ő Lelkére is, akit belénk küldött. A körülöttünk levő világ, de a jövendő nemzedékek is azon hitben élnek, amit mi vallunk és tanúsítunk életünkkel.

Szent Anzelm püspök, egyháztanító

1034-ben Olaszországban született. Bencés kolostorba lépett, 1078-ban apát lett. Hódító Vilmos angol király innen hívta meg, és 1098-ban a pápa Canterbury-i érsekké nevezte ki. A püspöki székek betöltése (investitura) harca miatt menekülnie kellett és 1103-ban Rómába ment. Érseki székét 1106-ban foglalhatta el újra. Három évre rá, 1109. április 21-én halt meg. Eredeti gondolkodású és igen termékeny író volt.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]