2019. július 12., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Dalma – Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.

Izabella – az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Sose kövess egy vezetőt anélkül, hogy feltennéd a magad kérdéseit.”

Frank Herbert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930318-4a44″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Tulcsik Ferenc (Sátoraljaújhely, 1862. július 12. – ??). Költő, lapszerkesztő. A gimnázium négy osztályát szülővárosában végezte el, majd 1884-ben Máramarosszigeten szerzett tanári diplomát. Munkácson kapott tanítói állást és itt telepedett le. Költeményei jelentek meg a helyi lapokban. Állandó munkatársa volt a Beregnek. 1892-ben Fenyves Lajossal megalapította a Munkács és Vidéke c. társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilapot.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Megnyílik az első pest-budai uszoda (1817).

– Megalakul a Budapesti Újságírók Egyesülete, melynek első elnöke Mikszáth Kálmán (1896).

– Rendelet születik az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról (1940).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70318-4a44″][vc_column_text]NE LÉGY PLETYKÁS!

„A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.” (Példabeszédek 11:13)

Ha pletykát terjesztesz, olyan vagy, mint egy elszabadult ágyú. Állj meg egy pillanatra, és gondolkodj el ezen. Ha egy ágyú le van rögzítve, és jól be van irányozva, akkor megnyerheti a csatát. De ha nincs rögzítve, akkor elpusztít mindent, ami az útjába esik. Ugyanezt teszi a pletykás is: „A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.” A héber eredetiben a rakal szó az, amit a rágalmazóként fordítanak. A rakal azt jelenti: „járkál”, de a régi „kereskedő” szóval is összefüggésben van. A rágalmazó tehát olyan személy, aki pletykával üzletel, házról házra jár vele, mint egy ügynök. Egyszer egy anya éppen vacsorát készített, amikor a kisfia berohant a konyhába. „Mit csinált anya kis drágája egész nap?” – kérdezte kisfiától az asszony. „Postást játszottam” – felelte a kisfiú. „Postást?” – csodálkozott az anyja. „Hogy tudtál postást játszani levelek nélkül?” „Ó, volt egy csomó levelem” – magyarázta a kisfiú. „Milyen levelek?” – kérdezte ijedten az anya. „Amiket a padláson találtam egy régi ládában szalaggal átkötve. Minden postaládába tettem egyet az utcánkban.” – felelte a kisfiú. Még ha nem is áll szándékodban bajt okozni, olyan események láncolatát indíthatod el, amik tönkretehetik mások életét és éket verhetnek emberek közé. Ezért mondja a Biblia: „Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is” (Példabeszédek 16:28). Ha nem vagy biztos abban, hogy titokban marad, amit bizalmasan mondtál el, és nem vagy biztos abban, hogy jó eredménye lesz, inkább ne mondj semmit! Ha úgy érzed, hogy muszáj beszélned valakivel róla, akkor mondd el annak, aki tud is kezdeni valamit a helyzettel: mondd el Istennek!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]