2019. július 13., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jenő – magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A világ tele van olyan dolgokkal, amelyeket nem érthetünk, nem tudhatunk. Ezért nem szabad soha azt mondani valakiről, hogy ez ilyen vagy olyan ember, mert ezt és ezt csinálta. Nem, ezt nem szabad mondani soha. Mert nem lehet tudni, mi mozgatja az embereket. Mi az, ami ide vagy amoda löki… Valami történik, és az egész elfordul erre vagy arra. Az ember sohasem tudhatja, mert amit az ember lát, az semmi. A nagy dolgok úgy történnek, hogy nem láthatja senki más, csak akinek szól.”

Wass Albert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939ce8-31a2″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Egan Ede (Csáktornya, 1851. július 13. – Ungvár, 1901. szeptember 20.). Mezőgazdasági szakember, miniszteri biztos. Nagyapja Írországból települt Magyarországra, apja Vas megyében vásárolt birtokot. Egan szombathelyi tanulmányait követően a hallei és a bécsi mezőgazdasági főiskolán szerzett nemzetgazdasági és agrárjogi képzettséget. Évekig csehországi családi birtokukon dolgozott, majd hazatérve a földművelésügyi minisztérium szolgálatába állt, 1883 és 1890 között országos tejgazdasági felügyelő. Az 1880-as évektől számos magyar és német nyelvű szakmunkája jelent meg. Később Németországba költözött, ahol felesége birtokát kezelte, közben Svájcban tanulmányozta a hegyvidéki gazdálkodást és állattenyésztést. 1897 őszén Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felkérte a ruszin parasztság tarthatatlan helyzetének megoldására irányuló kormányprogram kidolgozására. November 5-én Egan Bereg megyébe utazott. Faluról falura járt, beszélgetett a helybeli ruszinokkal, adatokat gyűjtött, tanulmányozta az emberek életkörülményeit, s megírta A ruszin parasztság helyzete Magyarországon című tanulmányát. 1898-ban Darányi miniszteri biztosnak nevezte ki Egan Edét, és megbízta az ún. „hegyvidéki akció” levezénylésével. Először a Bereg vármegyéhez tartozó szolyvai járásban indult el a mozgalom. A kormány 25 évre 12 600 katasztrális holdat bérelt a földművesek részére a Schönborn-uradalomból, amelyet 4132 ruszin gazdálkodónak adtak bérbe 1,5-4 forintért. A kirendeltség minden évben a nyári mezőgazdasági munkák idejére idénymunkásokat szerződtetett az Alföldre, s így évente 5-10 ezer ember talált munkára.  Két évvel később Egan a viszonylagos eredmények láttán, tervbe vette az akció kiterjesztését Bereg, Ugocsa, Ung és Máramaros megye valamennyi hegyvidéki járására.  Egan a ruszin parasztság helyzetéért többek között a Galíciából és Oroszországból bevándorolt zsidó uzsorásokat okolta, akik szerinte kocsmáikkal és zughiteleikkel nyomorba döntötték a hegyvidékek lakóit.

Egan tevékenysége elégedetlenséget keltett a helybeli hivatalnokok és egyes politikusok körében, ezért meg akartak szabadulni tőle. 1901. szeptember 20-án, Ungvárról Szerednye felé tartva, a Lázi-domb közelében rejtélyes  körülmények között halálos lövés érte.

Temetésén Ungváron ruszinok ezrei vettek részt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Rubik Ernő (1944) építész, tárgytervező születése. A róla elnevezett „bűvös kocka” feltalálója, mely az egész világon elterjedt logikai játékká vált.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79ce8-31a2″][vc_column_text]ŐRIZKEDJ AZ INTOLERANCIÁTÓL!

„Isten nem személyválogató.” (Apostolok cselekedetei 10:34)

A tolerancia nem csupán annyi, hogy elfogadjuk egymás különbségeit. Azt jelenti, hogy elfogadjuk: a másiknak joga van azt hinni, amit akar, és joga van hitének megfelelően viselkedni. A lelki érettség egyik legnagyobb próbája, hogy készek vagyunk-e szeretni azokat és imádkozni azokért, akiknek világnézete és viselkedése elfogadhatatlan számunkra. Ahelyett, hogy kárhoztatnánk a téves úton járókat, inkább úgy kellene tekintenünk rájuk, mint vakokra, akik a szakadék pereme felé tartanak. Reakcióink az ítélkezés legyen, hanem az együttérzés, és próbáljuk nekik biztonságosabb utat mutatni. Tisztázzunk valamit: az együttérzés nem jelent kompromisszumot, különben Istent is – aki szereti a bűnösöket, de gyűlöli a bűnt – kompromisszummal vádolhatnánk. Inkább próbájunk mennyei Atyánkra hasonlítani! A bibliai korban a zsidók lenézték a pogányokat, „kutyáknak” nevezték őket (ld. Máté 15:26-28). De Jézus eljött, és ezeket a „kutyákat” is megváltotta és tanítvánnyá tette. Amikor Kornéliusz, a pogány százados házába hívatta Pétert, Péter vonakodott elmenni. Később így magyarázta el neki: „Tudjátok, hogy tiltott dolog zsidó embernek idegennel kapcsolatba kerülni vagy hozzá bemenni. Nekem azonban Isten megmutatta, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak.” (ApCsel 10:28). Isten gyökerestől kitépte ezeket a megrögzött hagyományokat, és új lehetőségeket nyitott az evangéliumnak. Péter így folytatta: „Most értem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik” (ApCsel 10:34-35). Lehetséges, hogy Isten a te gondolkodásmódod határait is tágítani akarja az ő dicsőségére? Ha nyitott vagy erre, ő meg fog áldani.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-29ce8-31a2″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Henrik

Henrik bajor herceg 973-ban született, Szent István királyunk sógora volt. Szent Imre az ő nevét kapta a keresztségben. Német királlyá választották. A pápa 1014-ben római császárrá koronázta. Egész élete összefonódott az egyház életével. Minden erejével támogatta az egyházi reformokat, a szerzetesrendeket. Igen sokat áldozott a templomok építésére. Több püspökséget alapított. Az általa épített bambergi székesegyházban van eltemetve. III. Jenő pápa 1146-ban iktatta a szentek sorába.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]