2019. július 7., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Apollónia – görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt.

Donát – latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az ember mindig látja minden kellemetlenségét jelen helyzetének, de semmit sem lát azokból, amelyek abban a helyzetben várnak rá, ami után vágyakozik.”

Stendhal

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937633-b58a”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

János Zsigmond, II. János (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.) Magyarország választott királya, Erdély első fejedelme (1556-1571). Szapolyai János király és Jagelló Izabella fia. 1559-ben Izabella hajlandó lett volna békét kötni Ferdinánddal, amelynek értelmében Kassát Ferdinánd, Husztot és Munkácsot Erdély kapta volna meg, Bereg és Ugocsa jövedelmén pedig osztoztak volna a felek.  Izabella halála azonban véget vetett a tárgyalásoknak. Az erdélyi trónra a 19 éves János Zsigmond került, aki Magyarország  választott királya is volt.  Királyi címéről hajlandó lett volna lemondani, de nem akarta feladni a tiszamenti megyéket, ezért Ferdinánd egyezséget kötött Balassi Menyhérttel, hogy megtarthatja korábban Izabellától kapott birtokait, és amennyiben sikerül elfoglalnia, megkapja Munkácsot is, ha nyugtalanítja János Zsigmond területeit. Balassi és társai: Zay Ferenc, Ilosvay Mihály, Mathuznay Pál, a kovászói vár kapitánya hosszú ideig rettegésben is tartották a környéket. Bereg és Ugocsa megye ily módon a Ferdinánd és János Zsigmond közötti viszály ütközőpontja lett. János 1562. április 24-én Gyulafehérváron kelt rendeletében elkoboztatta Mathuznai Péter kovászói birtokait, mert az  „a németekkel cimboráskodott”. Rengeteg panasz érkezett Ferdinándhoz is Balassi Menyhártra és martalócaira.  A király Bornemissza Gergely püspököt, Alaghi Jánost és Rakovszky Györgyöt küldte (egyes források szerint Kaszonyba, más források szerint Nagyszőlősre) a Balassira érkezett panaszok kivizsgálására.  Az 1563-as pozsonyi országgyűlés is foglalkozott a hatalmaskodó kovászói várkapitány, Mathuznai Pál ügyével és az ország főkapitányát vizsgálat indításával bízta meg, védelmi szempontból szükség van-e Kovászóra. Ha igen, intézkedjen a fegyelem helyreállításáról, ha nem – a várat rombolják le. János Zsigmond 1564-ben Balassi Menyhárt halmi várának elfoglalásával és elpusztításával bízta meg Hagymássy Kristóf huszti várnagyot, aki eleget is tett az utasításnak. Ferdinánd halála után 1564-ben Miksa lett a király, aki szintén alkudozni kezdett János Zsigmonddal, de sikertelenül. János Zsigmond vezére, Báthory István visszafoglalta Nagybányát és Nyírbátort. A temesvári basa egy tekintélyes tatár sereggel János Zsigmond segítségére sietett, betörtek a Felvidékre. Közben Schwendi Lázár Miksa számára elfoglalta a munkácsi várat, Husztot is ostromolta, de sikertelenül.

Az 1570. évi speieri egyezmény értelmében János Zsigmond lemondott a választott magyar királyi címről.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Fényes Elek (1807), statisztikus, közgazdasági, és földrajzi író.

–         Mihály Dénes mérnök, feltaláló születése (1894). A távolbalátás nemzetközileg elismert úttörője.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77633-b58a”][vc_column_text]NE ENGEDD, HOGY A FÉLTÉKENYSÉG TÖNKRETEGYE A HÁZASSÁGODAT!

„A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet.” (1János 4:18)

Salamon azt írja: „Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.” (Énekek éneke 8:6). Egyes fordítások azonban így adják vissza az igevers második felét: „a féltékenység olyan kegyetlen, mint a sír: lángjai, mint a tűz lángjai” (NKJV). Valóban, a féltékenység a házasság halált okozhatja. Ha féltékeny vagy társadra, akkor nem bízol benne, és megpróbálod minden lépését irányítani. Ez kétszeresen is így van, ha valaki a múltban elárulta a bizalmadat. Attól félsz, hogy ez újra megtörténhet, és emiatt társad úgy érzi, mintha folyton tűzbe tartanák. Ha sokáig ezt csinálod, akkor pont azt fogod elérni, amitől félsz: el fogod őt űzni magadtól. Még ha marad is, érzelmileg elszigetelődik, és soha nem adja át magát teljesen neked. Ezt szem előtt tartva figyeld, mit mond a Biblia: „Mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeret, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is ő benne… A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.” (1János 4: 16,18). Ha tudod, hogy Isten szeret téged gyarlóságaid ellenére is, akkor önértékelésed növekszik, és elhiszed, hogy szerethető vagy. Ha ez megtörténik, könnyebben el fogod hinni, hogy házastársad is szeret, és hűséges hozzád. Olyan ez, mint kiszabadulni egy börtönből: a féltékenység nevű börtönből, amit magadnak építettél. Ma Isten meg akar szabadítani a féltékenységtől, és olyan kapcsolattal szeretne megajándékozni, amilyenre mindig is vágytál. Beszélj vele erről!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]