2019. június 1., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tünde – Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem azok vagyunk, akiknek az emberek látni szeretnének. Azok vagyunk, akik lenni akarunk. Mindig könnyű másokat hibáztatni. Egész életedben hibáztathatod a világot, de a sikereid és a kudarcaid a te felelősséged.”

Paolo Coelho

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e894-13e8″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ: 

Feszty Árpád (Ógyalla, 1856. december 24. – Lovrana, 1914. június 1.) Festő. 1892 nyarán  Mednyánszky László és más festők társaságában Munkácson dolgozott, hogy a helyszínen készítse el a Magyarok bejövetele című körképének vázlatait. A művészek heteken át dolgoztak a közeli hegyekben, esténként a Csillag Szállóba tértek haza, ahol műtermet rendeztek be maguknak. A körkép színvázlatain kívül számos, a Munkács környéki hegyeket megörökítő festmény is született, de a Latorca-völgy, a Várhegy, a Gális-hegy és a klastrom hegye megörökítésre került a Magyarok bejövetelén is.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         A Petőfi kör történész vitát rendez az időszerű közéleti kérdésekről (1956).

–         Brunszvik Teréz grófnő megalakítja az első magyarországi kisdedóvó intézetet (1828).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e894-13e8″][vc_column_text]SADRAK, MÉSÁK ÉS ABÉD-NEGÓ (1)

„Dániel viszont azt kérte a királytól, hogy Babilon városának ügyeivel Sadtakot, Mésakot és Abéd-Negót bízza meg.” (Dániel 2:49)

Sadrak, Mésak és Abéd-Negó tudták, hogy ha nem hajlandók meghajolni Nebukadneccar király kb. 26 méter magas szobra előtt, akkor kivégzik őket. Ők azonban elhatározták, hogy kiállnak az igazság mellett, és nem hódolnak a rossznak. A legtöbben tucatnyi indokot találnánk a kimagyarázásra: „külsőleg meghajolok, de belül állva maradok”; vagy „rögtön utána bocsánatot kérek”; vagy „ha meghalok, semmi haszna nem lesz belőlem Istennek.” De az efféle magyarázkodásain gyakran érvénytelenítik Isten kinyilatkoztatásait. Ha  megalkuszunk, nem hagyunk teret az isteni közbe avatkozásnak. Ha saját kezünkbe vesszük az irányítást, akkor kihagyjuk Istent a számításból. Ha megpróbálunk manipulálni egy helyzetet, lemaradunk a csodákról. Ha Sadrak, Mésak és Abéd-Negó megalkudott volna lelkiismeretével, és meghajoltak volna a szobor előtt, talán akkor is megmenekülhetettek volna a tüzes medencéből – de akkor a szabadulásukat Nebukadneccar kezétől kapták volna, nem Istentől. Sőt akkor a kemencét elkerülve szabadultak volna meg, nem a kemencéből. Ha elbuktak volna a próbában, elveszítik a bizonyságtétel lehetőségét. Talán megmentették volna az életüket, de feláldozták volna a becsületüket. A becsületük volt az, ami előidézte a csodát. A feddhetetlenségük tette lehetővé, hogy Isten közbelépjen az érdekükben. Jellemességük meghozta jutalmát: „a király megerősítette tisztségében Sadrakot, Mésakot és Abéd-Negót Babilon városában” (Dániel 3:30). A lényeg: ha a helyes dolgot teszed, Isten is meg fogja tenni érted azt, amit kell.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2e894-13e8″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Jusztinusz vértanú

100 körül született, a szamariai Szichemben (ma Nablus). Szülei görög származású pogányok voltak. A művelt Jusztinusz a filozófusoknál kereste az igazságot, de a kereszténységben találta meg „az egyedül megbízható és igaz filozófiát”. Megtérése után fáradhatatlanul tanított és írt. Két Apológiája és a Dialógus a zsidó Trifonnal című párbeszéde maradt csak fenn. Tőle maradt ránk egy leírás arról, hogy hogyan ünnepelték még 165 táján Rómában a vasárnapi misét.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]