2019. június 2., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Kármen – héber-spanyol eredetű; jelentése: kert.

Anita – az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Vannak az életünkben olyan események, amelyekről – miközben javában zajlanak még – tudjuk, hogy sohasem felejtjük el. Ilyen egy-egy jó beszélgetés, egy ölelés, néha egy szép zene; amíg éled, egy Hang azt mondja benned: „szívd magadba jó mélyen ezt az élményt, mert ebből kell táplálkoznod egy életen át!” Ne felejtsd el!… Ide vissza kell találnod, mindig!”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936b16-9e70″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Ortutay Elemér (Ungvár, 1916. június 2. – Ungvár, 1997). Görög katolikus lelkész, teológiai tanár. 1934-ben érettségizett a beregszászi gimnáziumban. Tanulmányait Ungváron, Olmützben és Budapesten folytatta. Sztojka Sándor munkácsi püspök szentelte pappá 1941. október 5-én. 1941-től 1945-ig az ungvári leány-és fiúgimnázium hittantanára volt. 1942. március 24-én Budapesten teológiai doktorrá avatták. 1945-49-ben Ungvár-Ceholnyén volt segédlelkész, 1947-49-ben teológiai tanár az ungvári papi szemináriumban. 1949. augusztus 29-én az aposztázia elutasítása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták. Október 5-én 25 évi munkatáborra, 5 évi polgári jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélték,Vorkutába vitték, az ottani szénbányában dolgoztatták. 1956. augusztus 20-án szabadult.  1956 – 76 között az ungvári kerámiagyárban dolgozott. Titokban folytatta tanári munkáját, görög katolikus papokat készített fel a szolgáltra, 1989-től ismét görög katolikus lelkészként működött. 1991-ben a Római Katolikus Hittudományi Akadémián átvette aranydiplomáját, aranymiséjét 1991. október 6-án celebrálta Ungváron. Írásai a Kárpáti Igaz Szó, az Új Ember, az Igen, a Görög Katolikus Szemle stb. hasábjain jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         IV. Béla az ispotályos (johannita) rendre bízza a déli határszakaszok védelmét, a lovagoknak részt kellett vállalniuk a várépítésben is (1247).

–         Majdnem mi, magyarok rendeztük az első újkori olimpiát, ugyanis Athén gazdasági és belpolitikai okokból bizonytalankodott. Sajnos a magyar kulturkormányzat „packázott” – írták a korabeli lapok – ezért az eredeti terv szerint, Görögországban bonyolították le a játékot (1896)

 Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76b16-9e70″][vc_column_text]SADRAK, MÉSAK ÉS ABÉD-NEGÓ (2)

„Nebukadneccar király csináltatott egy hatvan könyök magas és hat könyök széles aranyszobrot.” (Dániel 3:1)

Bátran állíthatjuk, hogy ha valaki egy huszonhat méteres szobrot állíttat magának, az valószínűleg kompenzál valamit. Ez a szobor a büszkeség megtestesítője volt. Mindannyiunkban van egy kis Nebukadneccar. Mi ugyan sosem állítottunk szobrot magunknak, de felháborít, ha az emberek nem hajolnak meg kívánságaink előtt. Igaz, hogy senkit nem dobnánk tüzes kemencébe, de haragunk tüze fellobban, ha valami nem úgy alakul, ahogy mi szeretnénk. Mi diplomatikusabb módokon próbáljuk megszerezni az emberek hódolatát. Felnagyítjuk a tényeket az önéletrajzunkban, leszólunk másokat a hátuk mögött, elferdítjük az igazságot, hogy eltitkoljuk életünk homályos területeit. Ha önazonosságodat és biztonságodat nem Krisztusban találod, aki eleget tett érted a keresztem, akkor bizonytalanság-érzetedet képmutatás mögé fogod rejteni. Egyedül akarod megvívni küzdelmeidet, megpróbálsz lehetőségeket teremteni magadnak, és szeretnél jó hírnévre szert tenni. Két ige írja le Saul király bukását: 1) „Saul… oltárt épített az Úrnak” (1Sámuel 14:35 NLT). 2) „Saul… emlékoszlopot állított magának” (1Sámuel 15:12). Sámuel próféta átlátott a ködösítésen: „Milyen kicsiny voltál a magad szemében, és mégis Izráel törzseinek a fejévé lettél” (1Sámuel 15:17). Tudod, ki állíttatnak maguknak emlékműveket? Azok, akiknek alacsony az önértékelésük. Minél bizonytalanabb valaki, annál nagyobb szükségét érzi emlékművek építésének. Nagyon kicsi a különbség a „jöjjön el a te országod” és a „jöjjön el az én országom” között. Ha átléped ezt a határvonalat, akkor az Istennel való kapcsolatodat az önérdek szolgálatába állítod. Többé nem szolgálod, hanem használod Istent. Nem Istennek építesz oltárt, hanem magadnak állítasz emlékművet. Ez pedig bizony bálványimádás.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-26b16-9e70″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Marcellinusz és Szent Péter vértanúk

A Diocletianus-féle üldözéskor (304) Rómában szenvedett vértanúságukról Szent Damazusz pápa tanúskodik. Kivégzésük történetét a hóhértól hallotta, és márványtáblába vésett költeményben örökítette meg az eseményt a pápa. Egy berekben fejezték le őket, de testüket átvitték a Via Labicanán lévő két babérfához. Sírjuk körül híres temető alakult ki, ahol a keresztény Nagy Konstantin császár bazilikát emelt tiszteletükre. Itt volt eltemetve Szent Heléna (Ilona), a császár édesanyja is.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]